Komoly problémák jelentkeztek a légi közlekedésben a koronavírus-járvány lecsengése után

A légi közlekedést sokkhatásként érte világszerte a pandémia kirobbanása, hiszen mindkét alapvető forrása, úgy mint a turizmus és az üzleti utazások, az egyik pillanatra a másikra megszűntek.

Mindez komolyan hatott a pilótaképzésre is, hiszen ha a légitársaságok a repülőket a földön tartják, akkor sokkal kevesebb pilótára van szükség – sokukat elbocsátották, valamint számos pilótaképző program is félbeszakadt. Soron kívül Ország Karácsonyfája: már kivágták a hatalmas fenyőt, ma útnak indítják (videó)

Bánki Róbert, az Airwin Repülősiskola igazgatója az InfoRádiónak adott interjújában kiemelte, esetükben közvetlen hatásként az is jelentkezett, hogy a lezárások miatt a külföldi diákok elmaradtak, akik 70-80 százalékát adják a képzéseknek.

Gyakorlatilag hónapokra kénytelenek voltak leállni a képzésekkel, és a távoktatás még az elméleti részt sem oldotta meg, hiszen a pilótaképzésben ez egy sokkal bonyolultabb feladat, mert azt a légügyi hatóságok szigorúan szabályozzák.

A légitársaságoknak már a járvány kitörését megelőző egy–másfél évben is komoly kihívást jelentett a pilóták pótlása, ugyanis amellett, hogy a nyugdíjba vonulók állandó feladatot jelentenek, a társaságok növekedése, ezáltal pedig az újabb és újabb gépek forgalomba állítása számos, repülőnként akár 10-12 pilótát is kíván.

„Tehát a légi közlekedés üteme a járvánnyal erősen megbicsaklott, de előbb–utóbb a növekedési pálya meglesz” – magyarázta Bánki Róbert, aki úgy gondolja, egy-két év múlva hasonlóan nagy szükség lesz majd a szakavatott pilóták pótlására, mint a koronavírus-járvány megelőző időszakban.