Dollár
422,60 Ft
Euró
407,42 Ft
Font
455,52 Ft
Bitcoin
20,154 $

Megszületett az új klímaegyezmény a szén-dioxid-kibocsátásról

Fotó: Sûrû szmog lepi Újdelhit 2021. november 5-én, miután a légszennyezettség átlépte az egészségre rendkívül veszélyes határértéket az indiai fõvárosban. (MTI/AP/Altaf Qadri)
not image

Fazekas Kiara Barbara

2021. november 14. - 22:18

Közel 200 nemzet részvételével született meg az új megállapodás a COP26 klímakonferencián az éghajlat-változási intézkedésekről, amelynek célja, hogy a globális felmelegedés értékét 1,5 Celsius-fokos.os határérték alatt tartsák. 

India az utolsó pillanatban kért módosítást a szövegben, hogy kicsit megváltoztassa a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos részt, a „fokozatos kivonás“ részt „fokozatos csökkentésre“ cseréltette, ezzel kizárva a szén teljes elengedését. 

Soron kívül Orbán Viktor: a Nyugat ma a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán

„Az, hogy India az utolsó pillanatban változtatott a megfogalmazáson, hogy a szénfelhasználást fokozatosan csökkentse, de nem szünteti meg, eléggé megdöbbentő. India már régóta ellenáll az éghajlat-politikai intézkedéseknek, de ilyen nyilvánosan még soha nem láttam, hogy ezt tette volna“

– mondta Bill Hare ausztrál éghajlatkutató. 

A széntüzelés az egyik fő oka az újdelhi légszennyezésnek, a hatóságok már egy lehetséges lezárásról tárgyalnak, mivel a dolog annyira súlyos, hogy a szélsőséges szmog lassan megfojtja az indiai fővárost.

A COP26 megállapodás tulajdonképpen elismerte, hogy a bolygót felmelegítő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett eddigi kötelezettségvállalások messze nem elégségesek, és arra kérte a nemzeteket, hogy a jelenleg előírt ötévenkénti helyett jövőre határozzanak meg szigorúbb éghajlati vállalásokat – írja az ABC News

A tudósok szerint a 1,5 Celsius-fokos emelkedés meghaladása szélsőséges tengerszint-emelkedést és katasztrófákat idézne elő, beleértve az aszályokat, a viharokat és a tüzeket, amelyek sokkal rosszabbak lennének, mint amilyeneket a világ már elszenvedett.

Az üvegházhatást okozó gáz-, szén-, olaj- és gázkibocsátás csökkentésére tett eddigi nemzeti vállalások azonban csak 2,4 Celsius-fokra korlátoznák a globális átlaghőmérséklet-emelkedést.

A másik vitás pont az éghajlatváltozás finanszírozásának kérdése volt, mivel a fejlődő országok azzal érveltek, hogy a gazdag országoknak, amelyek történelmi kibocsátása nagyrészt felelős a bolygó felmelegedéséért, többet kell fizetniük, hogy segítsenek nekik alkalmazkodni a következményekhez, valamint csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat.

A Glasgow-i Éghajlatvédelmi Paktum néven ismert megállapodás a legszegényebb országoknak több ígéretet adott, de nem garantálta, hogy végre több pénzügyi segítséget kapnak.

A gazdag országokat arra szólította fel, hogy a 2019-es szintről 2025-re duplázzák meg az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra szánt finanszírozást, és ezzel olyan pénzeket mozgathatnak meg, amelyek a konferencián a kis szigetországok egyik legfontosabb követelése volt.

Az alkalmazkodási alapok elsősorban a legszegényebb országoknak jutnak, azonban jelenleg az éghajlat-változási finanszírozásnak csak kis hányadát teszik ki.

ads

Van egy sztorid?

Szemtanúja voltál valaminek, vagy épp van egy olyan történeted, melyet szívesen megosztanál másokkal?

Küldd el nekünk, és amennyiben érdekesnek találjuk, úgy közzétesszük azt oldalunkon.