A NATO jelentős fejlesztésekre készül rakétavédelmi rendszereiben Kelet-Európában, válaszul az Oroszország felől növekvő katonai fenyegetésre – számolt be részletekről a Bloomberg titkos forrásokra hivatkozva. A beszámolóból kiderült, hogy a szövetség tagállamai először mérlegelik komolyan, hogy a ballisztikus rakéták elleni védelmet összehangolják más integrált lég- és rakétavédelmi rendszerekkel.

A tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, és érzékeny katonai kérdéseket is érintenek. „A NATO először tekinti valós lehetőségként, hogy egyesítse különböző rakétavédelmi rendszereit a keleti szárny megerősítése érdekében” – jegyzi meg a lap.

Moszkva régóta ellenzi a NATO rakétavédelmi infrastruktúráját, különösen a Lengyelországban és Romániában telepített, amerikai fejlesztésű elfogórakétákat, melyek Ukrajna közvetlen szomszédságában találhatók. A katonai védelmi szövetség eddig azt hangsúlyozta, hogy ezek a rendszerek nem Oroszország, hanem elsősorban Irán felől érkező potenciális fenyegetések kivédésére szolgálnak. Az orosz vezetés rendszeresen hivatkozik a „NATO keleti terjeszkedésére”, mint Ukrajna elleni háborúja egyik fő indokára.

Több fejlesztésről van szó

A tervezett integráció azonban már nem csupán a közel-keleti fenyegetésekre koncentrálna. „Az új koncepció célja, hogy a jövőben bármely irányból érkező fenyegetésre képes legyen reagálni, de a hangsúly egyre inkább Oroszország visszatartásán lehet.” A fejlesztések illeszkednek abba a védelmi átrendeződésbe, amit a NATO az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió 2022-es kezdete óta hajt végre. A szövetség nemrég elfogadta a hidegháború óta legambiciózusabb fegyverkezési célokat.

Mark Rutte, a NATO főtitkára a beszédében hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak „kvantumugrásra” van szükségük a védelmi beruházásokban. „A lég- és rakétavédelem kapacitását 400 százalékkal kell növelni” – fogalmazott Rutte. A rendszerek integrációjáról szóló egyeztetések várhatóan lezárulhatnak a június 24-25-i hágai NATO-csúcs előtt, de akár azt követően is folytatódhatnak. Ukrajna meghívást kapott a csúcstalálkozóra, ugyanakkor még nem világos, hogy a hivatalos dokumentumok továbbra is Iránra hivatkoznak-e fő fenyegetésként, vagy Oroszország kerül-e előtérbe. Iránban szintén súlyos a helyzet, akik megkezdték az Izrael elleni megtorlást.

A The Kyiv Independent azt írja,a Bloomberg szerint néhány tisztségviselő aggodalmát fejezte ki, hogy a lépés miként befolyásolhatja a béketörekvéseket Ukrajnában, illetve hogy az USA milyen mértékben fogja támogatni az integrációt. Donald Trump volt amerikai elnök például megismételte az orosz narratívát, miszerint Ukrajna a NATO-tagság iránti törekvéseivel provokálta ki az inváziót.