A beszámoló szerint a Santungi Tartományi Örökségvédelmi és Régészeti Intézet munkatársai Guangli falu közelében folytattak ásatást multidiszciplináris megközelítéssel. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az újonnan felfedezett szakasz a Nyugati Csou-dinasztia (i. e. 1046–771) és a tavasz és ősz korszakának (i. e. 770–476) korai periódusára datálható. A szakemberek eddig úgy vélték, hogy a kínai nagy fal építkezése az i. e. 3. században kezdődött, a felfedezés azonban legalább 300 évvel korábbra teszi a védelmi rendszer születését – emelik ki.

Liu Cseng, a Kínai Kulturális Emlékek Társaságának tagja úgy fogalmazott, hogy az eredmények jelentős áttörést jelentenek a nagy fal megismerésében. A 24.hu az IFLScience-re hivatkozva megjegyzi: bár a kínai nagy falat gyakran egyetlen, hosszú építményként képzeljük el, a rendszer valójában különböző korú falak és erődítmények 20 ezer kilométer hosszú sorozata.

A rendszer 2000 éven át folyamatosan fejlődött, hogy védelmet nyújtson a császári Kína számára az északi, nomád törzsekkel szemben.

A fal legikonikusabb részei a legújabb jelentős bővítés idejére datálhatóak, ezek a Ming-dinasztia (1368–1644) korában keletkeztek – ekkor jöttek létre a tornyokkal ellátott, fotókról jól ismert téglafalak és festői erődítmények. A cikkben hozzáteszik azt is: a nagy fal egyes szakaszai nádból és fából épültek, de vannak döngölt földből és sziklából emelt részek is. Sajnos az évszázadok során a természetes folyamatok, valamint az emberi tevékenység hatására a struktúra számos része elpusztult.

Korábban mindemellett arról is beszámoltunk, hogy 4000 éves, fából készült építmény nyomaira bukkantak Dániában, amelyet illetően a kutatók úgy vélekednek, hogy az Egyesült Királyság ikonikus neolitikus emlékművéhez, a Stonehenge-hez kapcsolódhatott. A szakértők célja most az, hogy a dániai helyszínen további feltárásokat végezzenek, hátha tárgyi emlékekre bukkannak. Egyúttal tény: az ilyen leletek segíthetnek jobban megérteni, kik voltak a struktúra építői.