Kínához köthető Twitter-fiókokon azt állítják, hogy a vírus a maine-i homár által indult útjára
Kínához köthető Twitter-fiókokat fedeztek fel, amelyek félretájékoztatást terjesztettek a koronavírus eredetéről, például azt hazudták, hogy a vírus egy Vuhanba szállított maine-i homárszállítmányból származik.
Fotó: Unsplash/Claudio Schwarz
Marcel Schliebs oxfordi kutató akkor figyelt fel először a félretájékoztatási kampányra, amikor meglátott egy tweetet Zha Liyou-tól, az indiai Kalkuttában működő kínai főkonzultól.
Schliebs az Oxfordi Internet Intézetben a dezinformációt, a propagandát és a megosztó politikai hírek tartalmát tanulmányozza az Egyesült Királyság online információs ökoszisztémájában. A tweetet több száz Twitter-fiókkal kapcsolta össze, amelyek közül néhány valódi és néhány hamis, de annyi közös, hogy mind Kína-barát félretájékoztatást terjesztett. Liyou tweetje így szólt:
„A fagyasztott élelmiszereken keresztül történő fertőzés fő gyanúsítottja azonosítva: Egy 2019. november 11-i MU298-as, amely az USA-beli Maine-ből Sanghajon keresztül az amerikai Huanan Seafood Marketre, Vuhanba, Hupejbe szállított élelmiszert. A következő hetekben sok, ezt a tenger gyümölcsei tételt mozgató dolgozó körül fertőződött meg”.
Kathleen Hall Jamieson, a Pennsylvaniai Egyetem Annenberg Közpolitikai Központjának igazgatója szerint ezek a Kínához köthető fiókok által terjesztett narratívák nem újdonságok.
„A járvány elején kínai források azt az elméletet terjesztették, hogy a SARS CoV-2 Fort Detrickből származik, és az amerikai hadsereg terjesztette Kínában. A platformok eltávolíthatják, vagy ha úgy döntenek, hogy ezt nem teszik meg, akkor visszaminősíthetik vagy megjelölhetik, és csatolhatnak hozzá tényellenőrző tartalmat”
– mondta Jamieson.
Schliebs hasonló meglátásokat osztott meg az oxfordi kutatása alapján:
„A vírus eredete szinte a kitörés kezdete óta központi jelentőséggel bír a kínai propagandaapparátus számára. Ez az összehangolt művelet egyértelműen a pekingi általános propagandastratégiával és geopolitikai célokkal összhangban lévő narratívákat próbálta népszerűsíteni”.
A Pennsylvaniai Egyetem Social Policy Lab kutatásai szerint a félretájékoztatás sokkal könnyebben működik, mint az annak visszafordítására tett erőfeszítések. Az általuk gyűjtött adatok szerint ugyanis a félretájékoztatást az esetek 99,6 százalékában tényként fogadták el, míg a kijavítására tett kísérletek csak az esetek 83 százalékában jártak sikerrel.
Az USA Today azt írja, a kutatók azt is felfedezték, hogy azon az emberek, akik hisznek a tudományban, valójában fogékonyabbak a félretájékoztatásra, mivel az áltudomány gyakran használ olyan kifejezéseket, amelyek a valódi tudományos tanulmányok nyelvezetét utánozzák.
