Nagy-Britannia Kínának: Békés úton kell rendezni a Tajvannal kialakult feszültséget
Nagy-Britannia védelmi minisztere csütörtökön felszólította Kínát, hogy találjon békés megoldást a Tajvannal fennálló vitájának rendezésére, és arra figyelmeztetett, hogy a tajvani légvédelmi övezetbe való kínai behatolás veszélyes, és konfliktust szíthat.
Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának fõtitkára, a Központi Katonai Bizottság elnöke a KKP megalapítása 100. évfordulójának alkalmából odaítélt kitüntetések átadási ünnepségén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2021. június 29-én.
MTI/EPA/Hszinhua/Hszie Huan-csi
A nyugati fővárosok és Tajpej riadókészültségben vannak, miután a kínai légierő október 1-jén fokozta átrepüléseit.
„Katonai szempontból pózolnak, ahogy azt láttuk. Úgy gondoljuk, hogy ez nem bölcs dolog”
– mondta Ben Wallace brit védelmi miniszter újságíróknak.
„Fennáll a veszélye annak, hogy destabilizálják a régiót, és további konfliktusokat provokálnak más vitatott területeken”
– mondta a NATO brüsszeli ülésén tett látogatása során, amelyen várhatóan nem lesz szó Kínáról vagy Tajvanról.
Katonai szakértők szerint a kínai bombázók átrepülései és Tajvan válaszul felküldött repülőgépei növelik a baleset vagy téves számítás kockázatát, ami válságot idézhet elő. Hszi Csin-ping kínai elnök október 9-én fogadkozott a Tajvannal való „békés újraegyesítés” megvalósítására, és közvetlenül nem említette az erő alkalmazását.
A demokratikusan kormányzott Tajvanra azonban egyre nagyobb katonai és politikai nyomás nehezedik Peking részéről, amely Tajvant csak egy elszakított tartománynak tekinti, de Tajpej ígéretet tett arra, hogy megvédi szabadságát.
„A szárazföldi Kína és Tajvan közötti ellentétet békés módszerekkel kell megoldani”
– mondta Wallace, hozzátéve, hogy párhuzamot lát Hongkonggal.
Az egykori brit gyarmatot 1997-ben adták át Kínának az „egy ország, két rendszer” keretén belül, lehetővé téve, hogy olyan szabadságjogokat élvezzen, mint a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, valamint független jogrendszert, amelyet a kínai lakosok nem élvezhetnek – írja a CNA.
A kommunista vezetésű Kína azonban átfogó nemzetbiztonsági törvényt vezetett be, hogy visszaszorítsa a másként gondolkodókat. Peking és Hongkong tisztviselői azonban tagadják a nyugati vádakat, miszerint a törvény sérti a város szabadságjogait.
