A kínai külügyminisztérium közleménye szerint a művelet súlyosan sérti a nemzetközi jogot, és Peking határozottan elítéli az amerikai fellépést. A minisztérium úgy fogalmazott, hogy „mélyen megdöbbent és határozottan elítéli az Egyesült Államok erő alkalmazását egy szuverén ország ellen és az ország elnöke ellen.”

„Kína határozottan ellenzi az Egyesült Államok ilyen hegemonikus viselkedését, amely súlyosan sérti a nemzetközi jogot, Venezuela szuverenitását, és veszélyezteti Latin-Amerika és a Karib-térség békéjét és biztonságát.” A közlemény végül felszólította Washingtont, hogy „tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányának céljait és elveit, és hagyjon fel más országok szuverenitásának és biztonságának megsértésével.” – idézi a Sky News, miközben fény derült arra, hogyan fogták el Madurót és feleségét.

A venezuelai helyzet gyorsan regionális válsággá szélesedik, és a legközelebbi szomszédok már most készülnek a következményekre. Kolumbia elnöke, Gustavo Petro bejelentette, országa csapatokat vezényel a több mint 1 378 mérföldes közös határra, arra az esetre, ha a venezuelai események tömeges menekültáradatot indítanának el.

Petro az X-en közölte, „minden rendelkezésre álló támogató erőt bevetnek”, és korábban arról is beszélt, hogy Venezuela „támadás alatt áll”, valamint „rakétákkal bombázzák”. A kolumbiai elnök később újabb üzenetben reagált a helyzetre, amelyben kijelentette. „A kolumbiai kormány elutasítja a Venezuelát és Latin-Amerikát érő agressziót. A népek közötti belső konfliktusokat maguk a népek oldják meg békében. Ez a népek önrendelkezésének elve, amely az ENSZ rendszerének alapját képezi.”

A térségben így egyszerre nő a diplomáciai feszültség és a humanitárius aggodalom, miközben a nemzetközi közösség figyelme a venezuelai eseményekre szegeződik. A következő napok dönthetik el, hogy a katonai műveletek és a politikai bizonytalanság milyen irányba sodorják a már évek óta válságban lévő országot.