Először nevezte Kína nyilvánosan „háborúnak” az orosz-ukrán válságot
Kína eddig tartózkodott attól, hogy háborúnak vagy inváziónak titulálja az Oroszország és Ukrajna között kialakult konfliktust.
Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja Vlagyimir Putyin orosz államfõt a BRICS-országcsoport 9. csúcstalálkozóján a délkelet-kínai Fucsien tartománybeli Hsziamenben 2017. szeptember 3-án. Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság vezetõi szeptember 3. és 5. között üléseznek a kínai nagyvárosban. (MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Mihail Klimentyev)
Vang Ji, Kína külügyminisztere azonban most először nyíltan háborúnak nevezte Oroszország invázióját Ukrajna ellen, méghozzá azon nyilatkozatában, amelyben a de-eszkalációra szólította fel a feleket.
Vang Ji ugyanis kijelentette, hogy nagyon reméli, az Ukrajnában zajló háború „minél hamarabb véget fog érni” – írja a Reuters. A kínai külügyminiszter felszólította mindenkit, hogy nyugodjon le és tegyen több lépést az eszkaláció elkerülése érdekében.
Kína nagyon nehéz helyzetbe került, amióta Oroszország lerohanta Ukrajnát február 24-én. Peking fontos partnere Moszkvát „ellenségem ellensége a barátom” alapon, amely meglátszik a kínai kommunikációban is.
A hivatalos kommüniké ugyanis nem állt ki teljesen Oroszország mellett és elsősorban mindig arra sürgetnek a kínai vezető tisztviselők, hogy üljenek a felek a tárgyalóasztalhoz és hagyjanak fel a helyzet eszkalációjával.
A kínai média viszont kezdi átvenni az orosz média kommunikációját a lehetetlen vádak és a „katonai hadművelet” elnevezés tekintetében. A kínai média pedig ezer szállal kötődik a Kommunista Párthoz, ezért itt megfigyelhető egy ellentét.
