Kína egyre több olajat vesz Oroszországtól, háttérbe szorítva más beszállítókat
Az ország nyersolajimportja 9,5 százalékkal csökkent a múlt hónapban, ha összevetjük az egy évvel korábbi adatokkal, ennek pedig több oka is van.
Fotó: A TotalEnergies Leuna olajfinomító a németországi Spergau közelében 2022. április 25-én. Karen Pittel, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének szakértője szerint megoldhatónak tűnik az orosz kőolaj kiváltása más beszerzési forrásokból. Azonban a szén és az olaj behozatalának együttes megtiltása, miközben nem biztosítható az orosz gázszállítások folyamatossága, komoly gondot okozhatna.
MTI/EPA/Filip Singer
Oroszország immár harmadik hónapja Kína első számú olajszállítója, ami azt jelenti, hogy a független finomítók növelték a kedvezményes beszerzéseket, miközben 27 és 58 százalékkal csökkentették a rivális beszállítóktól (például Angola és Brazília) származó mennyiséget az előző évhez képest.
A kínai vámügyi főigazgatóság adatai alapján a júliusi orosz olajimport összesen 7,15 millió tonnát tett ki, ami 7,6 százalékkal több, mint az egy évvel ezelőtti mennyiség, azonban az egy hónappal ezelőtti rekordhoz képest ez némi elmaradást jelent.
A beszállítók listáján Szaúd-Arábia áll második helyen, az országból származó júliusi behozatal pedig 6,56 millió tonna volt, ami magasabb, mint a három éve mért legalacsonyabb szint, azonban valamivel kevesebb, mint az egy évvel korábbi mennyiség – derül ki a CNBC beszámolójából.
Január elsejétől mostanáig 48,45 millióra tehető az Oroszországból származó import, ami 4,4 százalékkal magasabb, mint egy éve volt, ám ez továbbra is elmarad Szaúd-Arábiától, ugyanis az ország 49,84 millió tonnát szállított Kínának az említett időszakban.
Az viszont tény, hogy Kína nyersolajimportja 9,5 százalékkal csökkent júliusban az egy évvel korábbi mennyiséghez képest, ennek oka pedig az, hogy a finomítók leépítették a készleteiket, valamint a belföldi üzemanyagkereslet is a vártnál lassabban élénkült.
