Az ukrajnai háború elmélyítette a bizalmatlanságot Kína és a Nyugat között
Peking szerint az Egyesült Államok manipulálni próbálja a tajvani kérdést, és végső soron hasznot húz Ukrajna helyzetéből.
Fotó: SAKS727 / Twenty20Több mint száz nappal az ukrajnai invázió kezdete után egyre világosabban látszik Kína stratégiája a konfliktussal kapcsolatban; bár nem kíván Oroszországhoz hasonló fényben feltűnni, a háború elmélyítette Peking bizalmatlanságát a Nyugattal szemben.
Kína hangvétele kezdetben pártatlan volt, az elmúlt hetekben azonban közvetlenül szembeszállt a NATO-val és a nyugati szankciókkal, „pénzügyi terrorizmusnak” és „gazdasági fegyverkezésnek” nevezve azokat. A pesszimizmust tovább fokozták az Egyesült Államok és szövetségeseinek erőfeszítései többek között Tajvan nemzetközi elismertségének növelése érdekében.
„Az ukrajnai háború felerősítette az Egyesült Államok és Kína közötti konfrontációt. Rávilágított továbbá a köztünk és Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Japán közti különbségekre is”
– mondta Yan Xuetong professzor, a pekingi Tsinghua Egyetem igazgatója.
Hozzátette, az új világrendben kialakuló bipolarizáció nem Kína javára billen, amit a kínai vezetés is megérzett. Nem sokkal az invázió kezdete után Peking átfogó „stressztesztet” rendelt el, hogy tanulmányozza, milyen következményekkel járna, ha a Nyugat az oroszok ellen hozott szankciókat hozna az országgal szemben, a kulcsfontosságú kormányzati ügynökségektől pedig vészterveket kértek arra az esetre, ha ez a forgatókönyv lépne életbe.
Miközben Peking kapcsolata Moszkvával tovább erősödik, hamar elhallgattatják azokat, akik a hivatalostól eltérő álláspontot fogalmaznak meg, rámutatva arra, Kínának konkrét lépéseket kellene tennie Putyinnal szemben – olvasható a The Guardian cikkében.
„A Kínán belüli liberális hangok nem képesek eléggé kiegyensúlyozni a keményvonalas nézetek növekvő befolyását, amelyek úgy látják, Kína jövője azon múlik, a hasonló gondolkodásúakkal együttműködve mennyire proaktívan képes fellépni az Egyesült Államok által vezetett nyugati rend, normák és értékek ellen”
– jegyezte meg Zhao Tong, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért vezető munkatársa.
Liu Yawei, az atlantai székhelyű Carter Központ vezető tanácsadója szerint ennek egyik oka, hogy sokak szerint „ha Kína támogatná is az Egyesült Államokat Oroszország elítélésében és szankcionálásában, a kétoldalú kapcsolat alapjai nem változnának”, Anthony Blinken múlt heti beszéde pedig arra utal, hogy az amerikai állam Kínát tekinti végső kihívójának.
A kölcsönös bizalmat tovább rombolja, hogy Peking szerint az Egyesült Államok végső soron hasznot húz Ukrajna szenvedéseiből, és úgy véli, az orosz-ukrán konfliktus Putyin „ellencsapása” a Nyugat Oroszország feldarabolására irányuló terve ellen.
„Kína helyzete némileg összevethető Oroszországéval. Az Egyesült Államok egyértelműen manipulálni próbálja a tajvani kérdést, és folyamatosan szítja a lángokat annak érdekében, hogy feldarabolja Kínát egy keleti Ukrajna létrehozásával”
– jelentette ki Qiu Wenping, a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia munkatársa.
