A tengerészgyalogságot egy speciális haditengerészeti hajóra telepítették, ami tengeri bázisként szolgál, és kiterjeszti a műveleti hatósugarat a nyugati Csendes-óceán vitatott szigetsorai mentén. A lépés célja, hogy az amerikai erők rugalmasabb, harcképesebb opciókkal rendelkezzenek az Indo–csendes-óceáni térségben, és ezzel erősítsék az elrettentést a térségben tapasztalható kínai katonai aktivitással szemben.

Az úgynevezett „szigetsor-stratégia” három, észak-déli irányú védelmi vonalra épül – az első, második és harmadik szigetsorra -, amik az Egyesült Államok katonai erejének kivetítését szolgálják, szövetségesek és partnerek területeit felhasználva a potenciális kínai agresszió elrettentésére és kivédésére. A Japánban és Dél-Koreában állomásozó előretolt erők mellett a Pentagon minden év áprilisától októberig Ausztrália Északi Területén telepíti a Marine Rotational Force–Darwin (MRF-D) nevű légiföldi harccsoportot, amelynek feladata a válsághelyzetekre való gyors reagálás.

Az MRF-D augusztus 27-én, egy meg nem nevezett helyszínen szállt fel a USS Miguel Keith expedíciós tengeri bázishajóra. A hajó „kritikus hozzáférési infrastruktúraként” szolgál a harci és erőkivetítési műveletek támogatására, és a második szigetsor részét képező Saipan kikötőjében állomásozik – ugyanitt található a másik ilyen típusú hajó, a USS John L. Canley is.

A Saipanról indított bevetés

A közlemény szerint a Saipanról indított bevetés, amely magában foglalta az MV-22B Osprey billenőrotoros szállító repülőgépeket is, „kiterjesztette a műveleti hatósugarat, és rugalmas, harcképes opciókat biztosított az Indo-csendes-óceáni térségben”. Az MRF-D hangsúlyozta: „A USS Miguel Keith fedélzetére történő behajózással az MRF-D immár valóban expedíciós tengeri erőként helyezkedik el, amely képes több irányból reagálni az első szigetsortól egészen Ausztráliáig.”

Az amerikai haditengerészet korábban is telepített tengerészgyalogosokat kétéltű hajókra, de a Miguel Keith fedélzetén való jelenlét új, folyamatos tengeri bázist biztosít az Indo-csendes-óceáni térségben. A hajóról kiindulva a tengerészgyalogos légiföldi harccsoport gyorsan tud mozogni a szigetek és az előretolt szárazföldi helyszínek között, „elosztott, kiszámíthatatlan” erőt képezve a potenciális ellenfelek számára – írja a Newsweek.

Az Ausztráliában állomásozó MRF-D a közelmúltban két hadgyakorlaton is részt vett: az Exercise Alon 25-ön a Fülöp-szigeteken (augusztus 15-29.) és az Exercise Super Garuda Shield 25-ön Indonéziában (augusztus 25.–szeptember 4.).

A közleményben az MRF-D kiemelte: „Az MRF-D újra és újra bizonyította, hogy képes harcképes erőket bevetni a Csendes-óceán térségében bármilyen rendelkezésre álló eszközzel, integrálódni bármely szövetséges és partner erővel, valamint végrehajtani a katonai műveletek teljes spektrumát, megerősítve ezzel az MRF-D szerepét az Egyesült Államok erőpozíciójának sarokköveként az Indo–csendes-óceáni térségben.”

Jason Armas ezredes, az MRF-D parancsnoka hozzátette: „Ez arról szól, hogy bebizonyítsuk, az Egyesült Államok és szövetségesei, partnerei együtt erősebbek. Jelenlétünk egyértelmű üzenetet küld: készen állunk szövetségeseinkkel együtt manőverezni, fenntartani és harcolni egy erőként, bárhol és bármikor, amikor arra szükség van, hogy megőrizzük a szabad, nyitott és biztonságos Indo–csendes-óceáni régiót.”