Ahogy a Guardian is írja, az Egyesült Államok és Kína között kirobbanó konfliktus jelei egyre több helyen felfedezhetők, a rejtélyes kémballonoktól kezdve egészen a TikTokon található videókig. Csakhogy a feszültség sehol sem látszik jobban, mint a félvezetők piacán.

A félvezetők, vagy chipek a technológia apró, ám létfontosságú elemei, melyek mikrohullámoktól a katonai fegyverekig mindent működtetnek. Az iparág értéke jelenleg meghaladja az 580 milliárd dollárt, de még ez a gigantikus szám sem jelzi eléggé a világgazdaságban betöltött szerepük jelentőségét. Soron kívül Andrei Mangra zokogva adott interjút, késsel kergették a támadói a lakásában

Magabiztosan kijelenthetjük, hogy a félvezetők több trillió dollár értékű árut és folyamatot működtetnek, nélkülük pedig biztosra vehető, hogy a világgazdaság megállna. Éppen ezért sokak számára aggodalomra ad okot, hogy a világ félvezetőinek több mint 90 százaléka egy olyan helyen készül, mely egyre több amerikai tisztviselő szerint a következő globális konfliktus helyszíne lehet: ez a helyszín Tajvan.

Amerikai tisztviselők már több alkalommal is megkongatták a vészharangot annak kapcsán, hogy a következő évtizedben Kína kísérletet tehet az általa csak tartománynak és nem önálló országnak tekintett Tajvan annektálására, amennyiben pedig ez megtörténne, úgy a félvezetők ellátása is jóformán megszakadna.

Peking veszélyes terveket sző a jövőre nézve

Peking többek között azt a célt tűzte ki maga elé, hogy növelje fejlett félvezető-kapacitását, hogy gazdaságilag ellenállóbb legyen egy esetleges invázió esetén, valamint azért is, hogy fejlessze hadseregét, s felkészüljön egy esetleges konfliktusra. Az Egyesült Államok pedig a nemzetközi kereskedelem eszközeivel igyekszik aláásni Kína ezen erőfeszítéseit.

A kínai félvezetőipar masszív fejlődésen ment keresztül, hiszen míg 2011-ben alig 1300 regisztrált vállalat foglalkozott chipgyártással, 2020-ra számuk 22 800-ra emelkedett, noha ez a látványos növekedés a nagyobb méretű és technológiailag kevésbé fejlett chipeket gyártó gyártókra koncentrálódott.

Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy a legmodernebb chipek öt nanométeres vagy annál kisebb méretűek, ám a kínai chipipart többnyire a 24 nanométeres vagy annál nagyobb chipek uralják. Tavaly arról szóltak a hírek, hogy a kínai Semiconductor Manufacturing International Corporation, az ország legnagyobb chipgyártója a hírek szerint 7 nanométeres chipet gyártott, ami a technológiai fejlődés szempontjából két generációs ugrást jelentene.

Az Egyesült Államok stratégiája eddig sikeresnek bizonyult

Elemzők szerint azonban kétséges, hogy a vállalat képes lenne ilyen chipek nagyüzemi gyártására, s becsléseik szerint Kína még nagyon messze van azon kitűzött céljától, hogy 2025-re 70 százalékban önellátó legyen a félvezetők terén. Az Egyesült Államok pedig épp ezen célkitűzés elérését igyekszik megakadályozni.

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, tavaly a Biden-kormány átfogó korlátozásokat vezetett be, többek között egy olyan intézkedést, mely elzárja Kínát az amerikai technológiával készült chipektől a világ bármely pontján.

A stratégia megtetszett más országoknak is, márciusban pedig Hollandia megerősítette, csatlakozott az USA-val és Japánnal kötött megállapodáshoz, mely a fejlett chipgyártási technológia exportjának korlátozására irányul. Úgy tűnik, hogy ez a stratégia bevált, ugyanis 2023 első három hónapjában Kína chipimportja 23 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.