Kína elfogadott egy törvényt a külföldi szankciók ellen
Kína csütörtökön egy törvényt fogadott el a külföldi szankciók ellensúlyozására, miközben igyekszik ellenállni az Egyesült Államok és az EU nyomásának a kereskedelem, a technológia, Hongkong és Hszincsiang ügyében.
Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt fõtitkára az Országos Népi Gyûlés, azaz a kínai parlament évenkénti ülésszakának ülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2021. március 8-án.
MTI/EPA/Roman Pilipej
A törvény értelmében a kínai állampolgárokkal vagy szervezetekkel szembeni diszkriminatív intézkedések meghozatalában vagy végrehajtásában részt vevő személyeket vagy szervezeteket a kínai kormány „illetékes szervezeti egysége” szankcióellenes listára helyezheti.
A listán szereplő személyektől megtagadhatják a Kínába való belépést, vagy egyenesen ki is utasíthatják őket Kínából. Kínán belüli vagyonukat lefoglalhatják vagy befagyaszthatják, sőt, korlátozhatják őket abban, hogy Kínán belüli szervezetekkel vagy személyekkel üzletet kössenek.
Az új törvény Kína legújabb és legszélesebb körű jogi eszköze a külföldi szankciók megtorlására, a helyi szakértők szerint pedig az a célja, hogy a kínai megtorló intézkedéseknek nagyobb legitimitást és kiszámíthatóságot biztosítson. A külföldi vállalatok azonban aggódnak a törvénynek a külföldi befektetésekre gyakorolt hatása miatt.
„Úgy tűnik, Kína siet. Egy ilyen lépés nem segíti a külföldi befektetések vonzását, és nem nyugtatja meg a vállalatokat, amelyek egyre inkább úgy érzik, hogy áldozati figuraként használják őket egy politikai sakkjátszmában”
– mondta Jörg Wuttke, az Európai Unió Kereskedelmi Kamarájának elnöke a Reutersnek.
Kína legfelsőbb törvényhozó szerve, az Országos Népi Gyűlés (NPC) állandó bizottsága csütörtökön fogadta el a törvényt. A bizottság mind a 14 alelnöke amerikai szankciók hatálya alatt áll, mert tavaly elfogadták a nemzetbiztonsági törvényt, amely a kritikusok szerint megbénította a politikai szabadságjogokat Hongkongban. Peking szerint a törvényre a város stabilitásának helyreállítása érdekében volt szükség.
Hszi Csin-ping elnök tavaly novemberben felszólította a kormányzó Kommunista Pártot, hogy jogi eszközökkel védje meg Kína szuverenitását, biztonságát és érdekeit a külföldi felekkel szemben. Az NVB márciusban éves munkajelentésében azt mondta, hogy „fejleszteni akarja jogi eszköztárat” a külföldi szankciókból és beavatkozásból eredő kockázatok kezelésére.
„Kínának korábban sem gazdasági ereje, sem politikai akarata nem volt ahhoz, hogy jogi eszközökkel megtorolja az amerikai szankciókat. Most már mindkettővel rendelkezik. Az együttműködés a legjobb megoldás, de az USA nem akarja ezt. Így a megtorlás, például ezzel az új törvénnyel, a második legjobb lehetőség. A belenyugvás a legrosszabb”
– mondta Wang Jiangyu, a hongkongi City University of Hong Kong jogi professzora.
Az Egyesült Államok és szövetségesei egyre gyakrabban szankcionáltak kínai tisztviselőket, hogy kifejezzék aggodalmukat amiatt, hogy Kína hogyan bánik a muszlim ujgur kisebbséggel Hszincsiangban és a hongkongi demokráciapárti tevékenységekkel kapcsolatban, ami Kína részéről instant ellenszankciókat váltott ki az amerikai és uniós politikusokkal és tisztviselőkkel szemben.
Washington olyan kínai vállalatokat is célba vett, mint a Huawei és a ZTE, mert megsértették az Iránnal vagy Észak-Koreával szembeni amerikai szankciókat, amit Kína „távoli joghatóságnak” titulált. A törvényjavaslat áprilisban titkos első olvasaton ment keresztül, és csütörtökön fogadták el, alig két nappal azután, hogy az NVB bejelentette, hogy második olvasatot tart a törvényjavaslatról. A törvény kihagyta a harmadik olvasatot, amelyre más törvényjavaslatok esetében általában szükség van.
