Ki, mennyire védett a SARS-CoV-2-fertőzés után? Mitől lesz valaki tünetmentes?

Érdekes és fontos információkat közöltek a Pécsi Tudományegyetem virológus szakemberei a koronavírus-fertőzés kapcsán.

Gyakorlatilag napi szinten jelennek meg újabb és újabb tanulmányok a koronavírusról, mert még mindig sok mindent nem tudnak az 1 évvel ezelőtt megjelent világjárványról, ami rengeteg emberéletbe került, és kerül továbbra is. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

A liner.hu is igyekszik a lehető legszélesebb körben tájékoztatni az Olvasóit, sokszor tudományos alapokon, amik tisztább képet nyújthatnak a koronavírusról, annak hatásairól. Jelenleg még a legnagyobb szakértők sem tudják, hogy pontosan hány felfedezetlen területről van szó.

A Virológia Pécs néven megtalálható Facebook oldalon elemezték, hogy egy ember mitől lesz tünetmentes a vírusokkal a szervezetében, illetve mennyire válunk védetté egy ilyen fertőzés után, amit sikeresen vészeltünk át. Pillanatnyilag a hivatalos álláspont az, hogy körülbelül 6 hónapi lehetünk védettek, de mint azt Müller Cecília országos tisztifőorvos is elmondta, ettől független be lehet adni az oltásokat, és azokat ajánlja is.

„Az immunrendszer egy nagyon összetett rendszer, melyben változatos sejtek (B-sejtek, T-sejtek) és számos fehérje (gyulladási faktorok) is szerepel és alapvető feladatként például a betolakodó vírusok elleni küzdelmet vezénylik.” – írták a szakértők a biorxiv.org oldalon keresztül megjelent tanulmány alapjain.

A járvány során, gyakorlati szempontból főként az antitest (vércseppes) gyorstesztek esetében hallhattunk az immunválasz valamilyen szintű méréséről. Ennél jóval kifinomultabb laboratóriumi módszerekkel részleteiben vizsgálható az immunitás jellege és mértéke – tudhattuk meg az elemzésből.

Vadonatúj mikrorészecskés immunterápiával hatástalaníthatóak a ráksejtek

A B-sejteknek nevezett immunsejtek termelik a vérben keringő és a vírust megkötő antitesteket, illetve jegyzik meg ezek gyártási sémáját a későbbi elhárításhoz. A T-sejtek kissé már munkát végeznek, ők a fertőzött sejteket pusztítják, gyulladási szabályozó fehérjéket termelnek, illetve segítik a B-sejtek munkáját – folytatódik a szakértői írás.

Arról sokat hallottunk, hogy a betegség súlyosságával összefügg, hogy mennyi antitest és mennyi antitest termelő B-sejt áll rendelkezésre a fertőzés után. A „mennyire vagyunk védettek” kérdést legtöbbször ezzel magyarázhattuk.

Érdekes módon egy friss tanulmány szerint a T-sejtekkel összefüggő immunitás nagyon hasonló mértékű a tünetes és tünetmentes megbetegedések során. A jellege azonban eltérő volt és ez talán bizonyos fokig magyarázhatja, hogy valaki miért képes tünetmentes fertőzéssel megúszni. Az ő esetükben ugyanis jókor és jó mennyiségben termelődtek gyulladási szabályozó fehérjék (úgynevezett IFN-γ és IL-2) amellyel az immunrendszer egy kiegyensúlyozott antivirális választ vezényel a fertőzés korai szakaszában és ezáltal meggátolja a tünetek kialakulását. Jó eséllyel ez egy fontos tényező az ő esetükben.

Fontosabb megállapítások kapcsán a következőket fogalmazták meg:
Tünetmentesekben a sejtes immunitás hatékonyabban vezényli a fertőzés korai stádiumának elhárítását.
A sejtes immunitás jól működik tünetes és tünetmentes fertőzést követően is, habár az első fertőzés vezénylésénél van különbség (lásd előző pont)
A sejtes immunitás többféle vírus fehérjére (vírus „alkatrészei”) is jól reagált, összetett és jól mérhető választ produkált a vírusra tünetes és tünetmentes fertőzés esetén is.
Időben nem csökkent az itt ismertetett immunitás mértéke egyik csoportban sem.

A pécsi szakértők saját gondolatokat is megfogalmaztak ezzel kapcsolatban, amit a posztban olvashattok tovább. Mindenképpen érdemes követni a Pécsi Tudományegyetemhez köthető hivatalos Facebook oldalt, ahol rendre sok érdességet osztanak meg, ráadásul szakértői szinten.