Manipulálták a képeket, így most visszavonnak egy úttörő Alzheimer-tanulmányt

Beleegyeztek egy 2006-ban, a Nature folyóiratban közölt tanulmány szerzői abba, hogy visszavonják a publikációjukat – melyet közel két évtized alatt csaknem 2500 alkalommal hivatkozták –, mégpedig képmanipuláció miatt. Mindezt Karen Ashe, a Minnesotai Egyetem idegtudósa, a 18 éves tanulmány vezető szerzője is elismerte, hozzátéve: ugyan nem volt tudomása semmiféle képmanipulációról két évvel ezelőttig, amikor felhívták rá a figyelmét, „egyértelmű, hogy a ’Lesné et al’ [tanulmány] néhány ábrája manipulálva van – és ezért én mint vezető szerző teljes felelősséget vállalok” – mondta Karen a PubPeer vitalapján.

A HVG a Science-re hivatkozva azt írja, a szakértő eleinte állította: a tanulmány problémái némi korrekcióval orvosolhatók, később azonban már azt tudatta, hogy egy kivételével minden szerző beleegyezett a visszavonásba. A beszámoló szerint a 2006-os publikáció azt sugallta, hogy egy amiloid-béta fehérje, az Aβ*56 Alzheimert okozhat. Hozzáteszik: ezeket a fehérjéket már régóta összefüggésbe hozták a megbetegedéssel, s a szerzők közlése szerint az Aβ*56 megfigyelhető volt azokban a kísérleti egerekben, amelyeket kimondottan úgy módosítottak genetikailag, hogy kialakuljon bennük egy Alzheimer-szerű állapot. Az idegtudósok éveken át igyekeztek javítani az Alzheimer kimenetelén úgy, hogy amiloid fehérjéket távolítottak el az agyból, de a kísérleti gyógyszerek elbuktak. Soron kívül Magyar Péter fontos információt osztott meg a fővárosi közgyűlésbe delegáltak kapcsán

Az Aβ*56 fehérje maga azonban egy ígéretesebb terápiacélpontnak tűnt, és ezzel sokan egyetértettek – emelik ki a cikkben. Ám a Science vizsgálata bizonyítékokat talált arra, hogy a Nature-ös tanulmányban, valamint több más publikációban, melyben Sylvain Lesné neurológus társszerző volt, manipulált adatokat használtak. Mint írják, a tudóstársadalom megosztott azt illetően, hogy az Aβ*56 valóban okozhatja-e az Alzheimert, mivel egyesek szerint ez a hipotézis továbbra is életképes, míg mások kétségesnek tartják. Lesné nem nyilatkozott a témában, és továbbra is professzorként dolgozik, támogatást is kap a munkáihoz. Az őt foglalkoztató Minnesotai Egyetem is vizsgálta a tanulmányt, de nem talált problémát – vannak, akik ezt is felháborítónak tartják. Míg Karen Ashe hangsúlyozta:

A képek manipulációja a tanulmány következtetésein nem változtat, és az Aβ*56 fehérjének továbbra is fontos szerepe lehet az Alzheimer kialakulásában – az eltávolítása pedig komoly előnyökkel járhat. Az idegtudós állítása szerint a Nature folyóirat nem volt hajlandó publikálni a 2006-os tanulmány korrekcióit, így az egyetlen megoldás a visszavonás maradt, nem tehettek mást – derül ki a cikkből. Korábban egyébként azt is megírtuk, hogy a Parkinson-kór elleni küzdelemben a kávéfogyasztás is segíthet: egy új tanulmány szerint a kávéfogyasztóknál kisebb volt a Parkinson-kór kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik egyáltalán nem ittak ebből a koffeines italból.

Korábbi kutatások is találtak már kapcsolatot a kávé és a Parkinson-kór között, ám az említett vizsgálat ennél is tovább megy, mivel a koffeinbevitel biomarkereit vizsgálja, évekkel a betegség diagnosztizálása előtt. Ebben a cikkben pedig arra tértünk ki, hogy megkérdőjelezték a népszerű teóriát, miszerint az alvás segít megtisztítani az agyunkat. Az kétségtelen, hogy hasznos és létfontosságú az alvás, ám néhány korábbi feltételezést most felülvizsgáltak, s több érdekes megállapítást is tettek. Egy neurológus azonban megkérdőjelezte a kísérlet pontosságát, és úgy vélekedett, hogy az hibás vizsgálatokon alapul.