Az AP hírügynökség a nyugat-afrikai Sierra Leonéba látogatott, hogy riporterük a saját szemével láthassa, hogyan működik is ez a gyakorlatban. Rögtön eléjük tárult az ötödik osztályos Marie Kamara esete, aki egy helyi férfinek keltette fel a figyelmét, miközben a barátaival a falujukban található általános iskola közelében játszott.

A férfi odament hozzá és megkérte a fiatal lány kezét – melyet a kislány udvariasan visszautasított: „Én iskolába járok, nem szeretnék még megházasodni és otthon maradni”. Soron kívül Helyszíni fotókon a Vácnál történt baleset, teljes útzár az M2-es autóúton

A koronavírus-járvány okozta gazdasági nyomás Sierra Leone eldugott környékén azonban sokkal erősebb, mint a kislány kívánság. Mivel a közeli bányák leálltak, a környék gazdasága jelentősen lassult, ráadásul édesapja szabóüzletének is érzékelhetően visszaesett a kereslete. A családjának pénzre volt szüksége, így egy üzletet ajánlottak a férfinek.

Habár Marie leendő vőlegénye is szegénynek számít, tekintettel arra, hogy ő is a környék kisebb bányáiban dolgozott, a férfi szüleinek viszont van annyi pénze, hogy a kislány négy testvérének rizst és tiszta vizet tudjanak biztosítani. Ezen felül a férfi szülei ki tudták váltani Marie „árát”, magyarán fizetni tudtak a szüleinek, hogy a kislány kezét megkapják.

Marie így új családba került, saját elmondása szerint egy pénteki nap során fizették ki érte a megfelelő összeget, és már ugyanazon a napon átköltözött új férje házába. Habár egyáltalán nem tűnt lelkesnek az új helyet kapcsán, annyit sikernek könyvelt el, hogy legalább naponta kétszer ételhez jut ezáltal.

Számos országnak sikerült előrelépnie az elmúlt évtizedek során a kényszerházasságok, a „tradicionális” (családfő által levezérelt párválasztás) házasságok és a pénz ellenében kötött házasságok felszámolása terén, ám a COVID-19 járvány gazdasági pusztítása súlyos évekkel vetette vissza az egész fejlődést.

Az ENSZ becslései szerint a koronavírus-járvány következtében világszerte legalább 13 millióval több 18 év alatti kislány lesz, akinek ezek miatt meg kell házasodnia az előttünk álló években. A Save The Children nevű szervezet becslései szerint csak 2020-ban körülbelül félmillió kislány kötött ilyen jellegű házasságokat, elsősorban Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten.

Az egyik helyi segélyszervezet tagjai éppen Sierra Leone eldugott környékein hallották azt is, ahogyan egy család egy 8 éves kislányt ajánlott fel házasságra némi pénzért cserébe. Amikor ennek kapcsán a családot felelősségre vonták, a nagymama hevesen tagadta, hogy így cselekedtek volna, holott a szemükkel látták a férjkeresést.

A legtöbb esetben a szülők némi hozományt kapnak a lányukért cserébe – ez lehet megművelhető földterület, élőállat vagy készpénz, valamint az ígéret, hogy a pénzügyi felelősséget leveszik a szülőkről a lány vonatkozásában. A lányoknak pedig – legyen akármilyen fiatal – ilyenkor át kell venni a házimunkát férje családjában és gyakran a családi farmon is dolgozniuk kell.

Jordániában már a járvány előtt is a 18 éven aluli lányok 10 százaléka mondhatta házasnak magát, ez a szám pedig Afrika és Dél-Ázsia egyes részeihez képest így is alacsonynak tekinthető. A Girls Not Brides szervezet szerint a palesztin és szír menekültek körében nagyobb ez az arány az országban, bár fontos leszögezni, hogy ők sokkal kitettebbek a nyomornak, nem a legerősebb körülöttük a szociális háló.

Tanya Chapuisat, az UNICEF jordániai képviselője úgy fogalmazott a helyzet kapcsán, hogy sajnos a menekülttáborokban egyre inkább bevett jelenségnek számít, hogy kiházasítják pénzért a gyermekeket, mely különösen a járvány kezdete óta terjedt el, mivel a családok egyszerűen nem tudnak máshogy túlélni.

Indiában sem alakult másképp a helyzet, ahol a koronavírus-járvány miatt szintén márciusban vezettek be szigorú lezárásokat. A korlátozások gazdasági hatásai itt sem maradtak el, nagyon sokan, akik a szegény vidéki falvakból érkeztek városba, elvesztették a munkájukat, így vissza kellett térniük szülőfalujukba munkalehetőségek híján.

Mivel az iskolák is bezártak és a családokon egyre nagyobb lett a pénzügyi nyomás, Indiában is az lett az egyik opció a helyzet megoldására, hogy pénzért és a költségek csökkentéséért cserébe kiházasítják a család lányait.

A ChildLine India beszámolója szerint csak a járvány első négy hónapjában, 2020 márciusa és júniusa között 5214 eset történt, hogy 18 éven aluli lányokat házasítottak ki és a szervezet szerint ez egy nagyon súlyos aluldatálás, mivel nem minden esetet jelentenek a számukra.

Uttar Pradesh államban például, egy helyi rendőr beszámolója szerint egy 13 éves kislány szólt a hatóságoknak, hogy a munkanélkülivé vált édesapja erőszakkal próbálja őt kiházasítani. A házasságot végül sikerült megakadályozni, de a pénzügyi tranzakciót nem, így kiderült, hogy az apuka 50 ezer rupee (mintegy 200 ezer forint) ellenében próbált túladni a lányán.

„Mivel a pénzügyi tranzakció már megtörtént, ezért letartóztattuk az édesapát, mivel attól féltünk, hogy a szegény kislány gyermekkereskedelem áldozatává válhat”

tette hozzá.

Pakisztán déli részén található Sindh tartományban is hasonló esetek jutottak a gyermekvédelmi szolgálatok fülébe, nekik 2020 első tíz hónapjában például 17 idő előtti házasságot sikerült megakadályozniuk vagy később érvénytelenné tenniük. A szervezet igazgatója is elmondta, ez egy nagyon kicsi szám a valósághoz képest, ennél sokkal több történhet a járvány alatt.

A helyzet nehézsége viszont, hogy még az olyan helyeken is, ahol jogellenes a gyermekházasság, a közbeavatkozás csak egyes esetekben bizonyul hatékonynak. A legtöbb ország 19 éves kortól lehet csak házasságot kötni, viszont vannak kiskapuk, amelyek a szülői engedéllyel, korai terhességgel vagy gazdasági szükséglettel indokolva jóváhagyják a 18 éven aluliak házasságát.

Bangladesben a gyermekvédelmi hatóságok meséltek el egy érdekes történetet az AP hírügynökségnek. Egy júniusi napon, este fél 9 magasságában telefonhívást kaptak, hogy azonnal a megadott helyszínre kell sietni, mivel egy órán belül egy törvénytelen gyermekházasságra fog sor kerülni.

A kislány családja ugyanis úgy gondolta, a vesztegzárat kihasználva kiházasíthatják titokban a lányukat némi pénzért cserébe. A hatóságok azonban a helyszínre érkeztek, mire a vőlegény és családja elrohant a konzekvenciáktól tartva.

A hatóságok rögtön tájékoztatják a kislány családját, hogy az idő előtti házasságnak milyen káros következményei lehetnek a testi, lelki, szellemi és erkölcsi fejlődésére, valamint az oktatására. A gyermekvédelem azt is közölte, hogy felmerülhet a veszélye ilyenkor, hogy túl korán lesz terhes, amikor még bőven nem felkészült az anyaságra.

A család azzal indokolta a házasságot, hogy az édesapa a koronavírus-járvány lezárásai következtében munkanélküli lett és égető szükségük volt a pénzre. Ígéretet tettek, hogy egészen addig nem fog a lányuk megházasodni, míg be nem tölti a házasságkötéshez szükséges minimumkorhatárt. Mint utóbb kiderült, a család egyszerűen megvárta, míg a hatóságok távoztak és hajnal kettőkor a figyelmeztetések ellenére megtartották az esküvőt.

Sierra Leonéra visszatérve érdemes ismertetni, mennyit lépett előre az ország a 18 éven aluli kislányok házasságkötésének felszámolása terén: 2006-ban még a kislányok 56 százalékát házasította ki a családja, míg ez a szám 2017-re 39 százalékra esett vissza, amely előrelépés valamennyi gyermekvédelmi szervezet szerint óriási fejlődés jele.

Ezt követően azonban kitört a koronavírus-járvány, márciusban az iskolák bezártak és a vidéki falvakban ismét az egekbe szökött a gyermekházasság aránya. Nagyon sok falusi lány, aki a közeli nagyobb városokban járt iskolába, most hazatért a családjához vidékre, ahol pedig már érezték a gazdasági hatásokat.

Isata Dumbaya, a Partners in Health Sierra Leone nevű szervezet anyai egészségügyért felelős vezetője úgy fogalmazott, hogy a falvakban ilyenkor az a hangulat uralkodott el, hogy senki nem tudta pontosan mikor vagy egyáltalán újraindul-e az iskolák működése, ezért a szülők féltek, hogy a lányaik házasságon kívül teherbe esnek.

„Ha megházasodsz, az édesapádról hivatalosan is lekerül a felelősség, hogy etessen téged, fizesse a tandíjadat és megtegyen mindent érted. Ha pedig egy olyan családból érkezel, ahol sok gyerek van, ez azt jelenti, hogy egyel kevesebb szájat kell etetni”

tette hozzá Dumbaya.

Az a tény, hogy a gazdasági nehézségek miatt a családok hajlandók feláldozni a saját lányukat, sajnálatosan megmutatja a kislányok mindennapi életét Afrika egyes részein. A legtöbb lánygyermekre úgy tekintenek, mint akik tudnak a házimunkában segíteni, például a tűzifa vagy ivóvíz gyűjtésében.

Általában ők azok, akik étkezéskor utoljára kapnak az élelmiszerből – egészen addig, ameddig a férjük új családjába nem csatlakoznak, ahol egyébként ugyanez a sors vár rájuk, véget nem érő házi munka formájában. Dumbaya szerint azonban ez már generációk óta nem nagyon változott:

„A legtöbb lány édesanyját is tini korában kiházasították, így a gyermekházasságra úgy tekintenek, hogy ez teljesen normális. Egyáltalán nem érzik úgy, hogy ez káros lehet a gyermek fejlődésére”

Sierra Leone first ladyje, Fatima Maada Bio pontosan ismeri ezt a világot és ennek megváltoztatására törekszik az „El a Kezekkel a Lányainktól” kampány keretiben, mióta férje lett az elnök 2018-ban. Bionak sikerült az Egyesült Királyságba menekülnie fiatalkorában, miután megtudta, hogy az édesapja ki akarja házasítani őt.

A szökéshez az egyik unokatestvére segítségét kérte, aki azt mondta Bio édesapjának, hogy az ország középső részébe utaznak. A valóság azonban az volt, hogy az unokatestvére elvitte őt a reptérre édesapja tudomása nélkül, így el tudod szökni és nem ahhoz az emberhez ment feleségül, akit a családja kiválasztott neki.

Bio ezt követően élete egyik fő céljának azt tűzte ki, hogy más 18 éven aluli lányoknak segítsen elkerülni ezt a sorsot. Az AP-nak adott interjújában ráadásul meglehetősen erősen, de pontosan fogalmazott a jelenségről:

„Az idő előtti házasság minden formája legalizált nemi erőszaknak tekinthető”

Habár a 18 éven aluli gyermekekkel létesített szexuális kapcsolat törvénysértőnek minősül Sierra Leonéban is, a jogszabályt egyáltalán nem tartják be a legtöbben. A rendőrség állítása szerint nem nagyon érkeznek hozzájuk bejelentések, mivel a családok akkorra már megállapodtak a korai házasságról, figyelembe nem véve a kislányok akaratát.

A koronavírus-járvány azonban a first lady kampányát is jelentősen visszavetette, egyszerűen nem ér el már annyi embert az üzenet. Az ország egyes részei annyira elszigeteltek a külvilágtól, hogy még FM rádiójel sem ér el odáig, nemhogy az internet. Ráadásul Bio nem tud találkozni a helyi törzsvezetőkkel is, akik Sierra Leonéban komoly befolyással rendelkeznek, gyakorlatilag párhuzamos vezetőknek tekinthetők, akik tudnának a népnevelésben segíteni.

„Sajnos amennyiben nem tudsz összejövetelt tartani, akkor nagyon korlátoltak a lehetőségeid. Nem mindenkinek áll rendelkezésére a megfelelő technológia, így nem tudom azt mondani, hogy ’Tartsunk egy Zoom-meetinget’. Ha valahogy még ez össze is jönne, mégis hány ember csatlakozna be?”

A first lady azt is elismerte, hogy mivel nincsen megfelelő kapcsolattartási és felügyeleti lehetőség, így még csak pontos számokkal sem rendelkezik az emelkedő gyermekházasságok mértékről. Mint fogalmazott, ezek szerinte jelenleg csendben történnek és mivel a mozgásszabadság korlátozott, ezért személyesen tudnak velük kapcsolatba lépni.

Sierra Leone már azelőtt lezárta a határait, hogy az első koronavírus-fertőzöttet regisztrálták volna. Az országnak 2014 és 2016 között egy pokoli Ebola-járványkitöréssel kellett megküzdenie, így már nagyon elővigyázatosak a betegségek kapcsán. Ez azonban ahhoz vezetett, hogy számos régióban, köztük Kono körzetben annyira kilátástalan lett a gazdasági helyzet, hogy a legtöbb család a szakadék szélén táncol.

A gyermekházasságok etnikai és vallási hovatartozástól függetlenül emelkedő félben vannak, ezt valamennyi helyi tanár, legfőbb vezető és egészségügyi dolgozó megerősítette. A legtöbb esetben a férfiak jóval idősebbek, de az esetek többségében a kiskorú mennyasszonyoknak fogalmuk sincs férjük pontos életkoráról.

Nagyon sokan ráadásul nem is a saját országukban házasodnak, számos helyen ugyanis nincs megfelelő anyakönyvi nyilvántartás. Sierra Leone esetében is ez fennáll, esetenként a saját életkorukat sem tudják az emberek: a korábban említett Marie Kamara például úgy tudja, ő maga 16 éves, holott minden osztálytársa 12. életévében jár.

Glady Katingor, egy helyi szülésznő olyan esetről is beszámolt, amikor egy 13 éves fáradt be hozzá terhesen a férjével, aki úgy nézett ki, mintha a nagyapja lenne. Katingor több szülésznővel együtt megerősítette, hogy több kislány mellének fejlődése csak azt követően indul egyáltalán be, miután megszülték első gyermeküket.

A koronavírus-járvány kitörése óta ráadásul ezeket a pénzért való kiházasításokat nem is hagyományos házasságkötési ceremóniák keretében tartják, nincsenek ünnepélyek a helyi templomokban vagy mecsetekben. A szülők szimplán elfogadják a hozományt és már át is adják lányukat a vőlegénynek.

Még abban az esetben is arra kényszerítik a lányokat, hogy maradjanak a házasságban, ha az esetleg erőszakos fordulatot vesz. Hiába verik mondjuk a lányokat, akár már fiatalkoruktól kezdve, nem elfogadott a válás – bár jogi lehetőségek rendelkezésre állnak.

A jelenleg 15 éves Kadiatu Mansaray esete pedig rávilágít arra, hogy mennyire rossz irányt tud venni egy ilyen kényszerházasság. Elmondása szerint az özveggyé vált édesanyja harcolta ki, hogy házasodjon meg, mivel a járvány miatt súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdöttek, valamint azzal érvelt, hogy már amúgy sem kellene úgy a férfiaknak, mivel már egyszer 12 éves korában teherbe esett.

Elmondása szerint nem tudja pontosan, hogy mennyi pénzt ajánlottak azért, hogy menjen hozzá a férfihez, aki még a guineai határ közelében nézte ki őt, amikor az erdő közelében a ruháit mosta. Mint mondta, túlságosan is sírt a ceremónia során, hogy tisztán tudjon látni:

„Nem álltam készen arra, hogy megházasodjak. Előbb tanulni akartam valamit”

A válás azonban legalább annyira gyorsan elérkezett, mint amilyen gyorsan lezajlott az esküvő. Kadiatu bal szeme alatt továbbra is fekete monokli látható, amely még egy hónappal a válás után is látszódik. A seb pedig abból származik, hogy a férje nagyon csúnyán megverte, amiért meg merte osztani az ételét másokkal:

„Azt mondta: nincs pénzünk arra, hogy élelmiszer vásároljunk. Megkértelek arra, hogy ne adj másoknak ételt és te mégis megtetted”

– idézte fel volt férje szavait. Elmondása szerint azóta már visszatért szülőfalujába az édesanyjához és naponta a közeli Kombayendeh falujába szokott sétálni, hogy ott narancsot tudjon árulni.

Sierra Leone egyes részein a gyermekházasságok annyira gyakorivá váltak, hogy már a tradicionális vezetők is bírsággal fenyegetik azokat, akik szexuális kapcsolatot létesítenek egy fiatalkorúval. Ennek ellenére a helyi vezetők arról számoltak be, hogy egy darab bírságot nem osztottak még ki a szabály bevezetése óta.

Naomi Mondeh 15 éves volt és mindössze az ötödik osztályt fejezte be, amikor a szülei bejelentették, hogy nem tudják tovább finanszírozni az iskoláztatását, annyira szegények voltak. Egy libériai férfi, aki a helyi fakereskedelemben dolgozott, kinézte magának Naomit és egy 50 kilogrammos zsák rizst ajánlott a kezéért.

„Azt mondták a szüleim, hogy valaki meg akarja kérni a kezemet, és úgy fogalmaztak: ’Naomi, ismered a helyzetünket, semmink sincsen és van itt egy férfi, aki el akar venni és segíteni akar neked’. Leszögezték, hogy ha elutasítom őt, akkor nem fognak foglalkozni velem többé”

idézte fel.

Naomi azonban nem tudta, hogy a férfi hány éves és arról sem volt tudomása sokáig, hogy már van egy másik felesége. Nem sokkal később viszont abban a helyzetben találta magát, hogy a figyelemért és a pénzért verseng egy másik nővel. A férje gyakran hagyta egyedül pénz és étel nélkül, a szomszédok jó indulatán múlt, hogy nem halt éhen. A szüleinek folyamatosan panaszkodott a helyzetről, azonban a sorsa ekkorra már megpecsételődött:

„Azt mondták: ’a férjed már feleségül vett, szóval legyél egy kicsit türelmes’. Én egyből mondtam nekik, hogy egyszerűen ilyen házassággal nem tudok türelmes lenni, ilyen kényszerházasság esetében, amibe juttattak, nem lehet türelmesnek lenni”

Naominak sikerült egy novemberi napon elszöknie a házasságból, ami azért is volt különösen nagy teljesítmény, mert éppen az esős évszak volt, tehát a falusi utak teljesen iszapossá váltak. A fiatal lány jövőjét egy motoros taxis mentette meg, akivel sikerült Koiduba utaznia, ahol a nagynénje élt és aki be is fogadta őt.

„Nincs az a dolog, amivel rá lehetne venni, hogy visszatérjek hozzá, mert csak még többet szenvednék. Határozottan kiállok amellett, hogy nem fogok visszamenni hozzá”

mondta.

Mivel Sierra Leone legtöbb vidéki részén nincs középiskola, a fiatal lányok egyre többen próbálnak meg a közeli városokba költözni barátaikhoz vagy rokonaikhoz, hogy folytatni tudják az oktatásukat. Mariama Conteh, aki saját becslései szerint 17 éves, szintén ezt szerette volna, amikor az elszigetelt, Guinea határához közeli falujából Koidu városába költözött a nagynénjéhez.

Áprilisban azonban egy 28 éves férfi elkezdett érdeklődést mutatni iránta és a nagynénje addig fenyegette, míg egy hónappal később igent mondott. A nagynénje többek között azzal fenyegette, hogy visszaküldi őt a falujába, ahol a családja annyira szegény, hogy édesapja nem tudja megteremteni a mindennapi szükségleteket a két felesége és tíz gyermeke számára.

Mariama nagynénje ráadásul azt is elhitette vele, hogy az édesanyja szégyellné magát, ha visszaküldenék őt a faluba:

„Mindenki a faluban rajtunk gúnyolódott volna, számomra és édesanyám számára is ez megalázó lett volna”

Mariama azonban borzalmas sírásban tört ki, amikor arról a jövőről kezdett el beszélni, amiben reménykedett. Az idősebbik nővérének sikerült középiskolába mennie, mielőtt megházasodott, ez a jövő azonban már szertefoszlóban van számára.

Mariama azóta 7 hónapos terhes és már elfogadta azt a tényt, hogy az iskolatáska helyett a gyermekét kell majd a hátán hordania. Férje abban reménykedik, hogy fiúgyermek lesz, mint ahogyan Mariama is. Amennyiben viszont lánygyermek lesz, a jövőjétől megfosztott Mariama egy dologban biztos:

„Nem adom oda senkinek a gyermekemet, ezt nem fogom megtenni vele. Én fogok róla gondoskodni”