A WHO három kísérleti kezelés elsőbbségi vizsgálatát javasolja a Bundibugyo-típusú ebola elleni fellépésben, miközben a járvány tovább terjed a Kongói Demokratikus Köztársaságban, és már Ugandában is azonosítottak megbetegedéseket. A genfi székhelyű szervezet május 28-án közölte, hogy a kijelölt gyógyszereket és a fejlesztés alatt álló vakcinákat klinikai vizsgálatok keretében kell értékelni annak érdekében, hogy megbízható adatok álljanak rendelkezésre alkalmazásuk hatékonyságáról és biztonságosságáról.

A WHO hangsúlyozta, jelenleg nincs olyan engedélyezett oltóanyag vagy célzott terápia, amely kifejezetten a Bundibugyo-vírusbetegség ellen nyújtana védelmet, ezért a kutatások felgyorsítása kiemelt jelentőségű. A szervezet szakértői és külső tanácsadói az elmúlt időszakban több lehetséges készítményt vizsgáltak meg, és ezek közül három kezelést emeltek ki.

A WHO azonnali kezelése

Az ajánlásban szerepel a Mapp Biopharmaceutical által fejlesztett MBP134, a Regeneron maftivimab nevű készítménye, valamint a Gilead Sciences antivirális szere, a remdesivir, amelyek alkalmazását ellenőrzött klinikai körülmények között értékelnék. A Regeneron közleménye szerint a maftivimab készletei már rendelkezésre állnak a Kongói Demokratikus Köztársaságban, így amennyiben a WHO azonnali kezelésre vagy vizsgálati célra kívánja felhasználni, az logisztikai akadályokba nem ütközik.

A Straits Times szerint a megelőzés területén a Gilead kísérleti, szájon át szedhető antivirális gyógyszere, az obeldesivir kapott prioritást a fertőzött személyekkel kapcsolatba került emberek utólagos kezelésére, ugyanakkor a szakértők szerint hatékonysága nagymértékben függ a gyors és alapos kontaktkutatástól.

Az oltóanyagok közül az International AIDS Vaccine Initiative által fejlesztett, egyadagos rVSV Bundibugyo tűnik a legígéretesebb jelöltnek, azonban a WHO szerint várhatóan csak hét-kilenc hónap múlva állhat készen a klinikai vizsgálatok megkezdésére.

Súlyos a helyzet

Ezzel párhuzamosan az Oxfordi Egyetem és az indiai Serum Institute által fejlesztett ChAdOx1 Bundibugyo vakcina akár két-három hónapon belül tesztelhető lehet, bár ehhez további állatkísérletes adatok szükségesek. A szakértők megvizsgálták a Merck által gyártott Ervebo alkalmazásának lehetőségét is, ami jelenleg az egyetlen engedélyezett ebola elleni vakcina, ugyanakkor arra a következtetésre jutottak, hogy a Bundibugyo-törzs elleni védettségre vonatkozó bizonyítékok korlátozottak és nem meggyőzőek, ezért az oltóanyag alkalmazását egyelőre kizárólag kutatási környezetben tartják indokoltnak.

A WHO tanácsadói emellett javasolták kombinált terápia vizsgálatát is, amely egy monoklonális antitest és a remdesivir együttes alkalmazásán alapulna, mivel az ilyen típusú megközelítés növelheti a kezelés hatékonyságát. A szervezet közölte, hogy a kongói és az ugandai hatóságokkal, valamint partnereivel, köztük az Africa CDC-vel együttműködve dolgozik a klinikai vizsgálatok megtervezésén és lebonyolításán, szigorú etikai és tudományos normák betartása mellett.