Karikó: „láttam a jövőt, de nem tudtam másokat meggyőzni róla”
Karikó Katalin, a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinájában alkalmazott mRNS alapú technológia magyar szabadalmazója a szegedi Dugonics Társaság online beszélgetésén adott életútinterjút, melynek során több témára is kitért.
Karikó elmondása szerint általános, középiskolai és egyetemi élmények, tanárok és professzorok inspirálták, hogy végül a pályáját válassza, pedig mint mondta, az egyetem elején egyáltalán nem érdekelte a molekuláris biológia. Mint mondta, szerencsésnek érzi magát, mert mindig olyan emberekkel tudott együttdolgozni, akik máshoz értettek – idézte a beszélgetést a Telex.
Kitért arra is, hogy az egyetemi pályafutása során meglehetősen sok nehézséggel kellett szembesülni, több alkalommal is méltánytalanságok érték. Felidézett egy esetet is, amikor egy japán útról arra ért haza, hogy bejelentették, ki kell költöznie a laboratóriumából. Mint mondta, a tudományos pálya lényegesen eltér a piacitól, mert az egyetemen egymással kell versenyezni.
Elmondása szerint Amerikában hét éven át kardiológián kutatott, ám idővel elfogyott a levegő körülötte, viszont egy agysebészeti rezidens orvostanhallgató sikeresen meggyőzte a tanszékvezetőt, hogy szükség van egy molekuláris laborra, ahhoz viszont molekuláris biológus kell, így kapott életében először labort és fizetést.
Karikó szerint egyáltalán nem érte hátrány azért, mert nőként volt ott a szakmában, mint mondta, éppen egy nő volt az, aki később lefokozta. Hozzátette: ugyanannyi férfi és nő segített neki, mint ahány akadályozta, és kiemelte, hogy a férje is rengeteget segített neki, például amikor elromlott egy műszere, és mindenben támogatta.
Mint említette, 2005-ben dolgozták ki Drew Weissmann-nal a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS-terápiás alkalmazások szabadalmát. Karikó humorosan hozzátette: „mondtam, hogy csinálok neki RNS-t, akkoriban szerettem dicsekedni, hogy bárkinek csinálok RNS-t”.
Karikó hozzátette, hogy a sikerhez nagyban segítette, hogy mindig tudott továbblépni, aki építő jelleggel kritizálta, arra odafigyelt, azokkal pedig nem foglalkozott, akik csak kigyót-békát kiáltották rá. Mint mondta, nagyon fontos az is, hogy nem szabad azzal foglalkozni, mi lett volna ha, mert az már elmúlt.