Noha a Sziget Fesztivál 2024-ben jelentős, 3,8 milliárd forintos veszteséggel zárt, Kádár Tamás cégvezető szerint nincs szó arról, hogy a rendezvény megszűnne. A Wanted podcast vendégeként a fesztiválipar kihívásairól beszélt, kiemelve, hogy a nehézségek nem kizárólag a koronavírus-járvány hatásaira vezethetők vissza.

Kádár szerint a headliner előadók egyre inkább az arénakoncerteket részesítik előnyben, mivel saját szervezésű fellépéseikkel jóval többet kereshetnek, mint egy fesztiválszerepléssel. Ez a trend már 2022 óta tart. Mindemellett a fesztiválok költségei is jelentősen megemelkedtek a koronavírus utáni időszakban.

A Sziget idei vesztesége kapcsán Kádár hangsúlyozta: a fesztiválok világa olyan üzleti környezet, ahol a kockázatok állandó tényezők – például ha egy drága előadó nem vonzza a közönséget, vagy ha az időjárás kedvezőtlenül alakul. Ezért is fontos, hogy a befektetők, mint például a Superstructot birtokló amerikai KKR magántőkealap, tisztában legyenek az iparág sajátosságaival.

Kádár úgy látja, hogy az angol piac elveszett a járvány után, ugyanakkor Hollandiában továbbra is a Sziget a legkedveltebb fesztivál a huszonévesek körében. Az eladott jegyek alapján idén várhatóan erősebb lesz a részvétel a környező országokból.

A podcastban szó esett a térség fesztiválpiaci változásairól is. Kádár pozitív példaként említette a romániai Untold Fesztivált, míg a szerb Exit Fesztivál megszűnését az állami támogatások elvesztésével magyarázta. Mint fogalmazott, ha valaki azt mondja, hogy állami támogatás nélkül nem megy a fesztivál, akkor ott van baj – utalva arra, hogy a Sziget már régóta nem számíthat ilyen támogatásra.

A Balaton Sound helyzete is terítékre került: bár a belgák körében korábban népszerű volt, mára a jegyárak ugyan kedvezőek maradtak, de az utazás és a szállás költsége már túl magas lett a külföldi vendégeknek. Ráadásul az ott fellépő előadókat hazai pályán is elérhetik, így csökkent az érdeklődés.