A Jupitert is felfedezné Kína az Egyesült Államokkal folytatott űrverseny során
Kína nagyszabású űrkutatási projektjének legújabb része a Jupiter bolygó felfedezése és egy Hold-misszió legénységgel.
Fotó: Twenty20
Kína folyamatosan verseng az Egyesült Államokkal, ráadásul a világ második legnagyobb gazdasága most arra készül, hogy az űrben is felvegye a kesztyűt és a következő években űrszuperhatalommá váljon.
Az elmúlt években már értek el néhány említésre méltó sikert:
- 2020-ban fejezték be a Beidou-t, a műholdak hálózatából álló globális navigációs rendszert, amely az amerikai tulajdonban lévő GPS, azaz Globális Helymeghatározó Rendszer vetélytársa.
- 2019-ban Kína volt az első, akiknek sikerült leszállítani egy űrszondát a Hold „sötét oldalán”, majd decemberben egy kínai űrszonda kőzetmintákkal tért vissza a Holdról a Földre.
- Kína tavaly megkezdte a saját űrállomásának építését, majd űrhajósokat is küldött oda.
- Tavaly egy személyzet nélküli űrszondát küldtek a Marsra, amely le is szállt, ezzel ők lettek az Egyesült Államok után a második nemzet, amelynek sikerült leszállnia a vörös bolygón.
Ezekkel az eredményekkel a hátuk mögött Peking úgy döntött, hogy még tovább megy, ezért a múlt héten kiadtak egy „fehér könyvet”, amelyben a nemzet ötéves fejlesztési tervének részeként ismertetik a közelmúltbeli sikereket és a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó célokat.
A tervnek van néhány kulcsfontosságú része, amelyet Peking mindenképpen végre akar hajtani:
- Az általa használt űrhajók korszerűsítése és több kutatás az újrafelhasználható rakéták terén.
- Új műholdak fejlesztése olyan funkciókhoz, mint a légkör szén-dioxid-kibocsátásának megfigyelése, valamint kutatásokat folytatni a Beidou következő generációjának megalkotása érdekében.
- Elindítani a Xuntian nevű saját űrteleszkópot, és befejezni saját űrállomását.
- Új technológiák megtalálása olyan problémákra, mint az űrhajó autonóm irányítására vagy az űrszemét eltakarítása, amelyek lehetnek csavarok, műholdak alkatrészei vagy használaton kívüli rakéták, amelyek a levegőben lebegnek, és összeütközhetnek más tárgyakkal.
Kína azt is közölte, hogy folytatják a kutatást és a tervezést a legénységgel történő holdraszállással kapcsolatban, és folyamatosan fejlesztik az űrhajókat ehhez a küldetéshez, ráadásul a terv szerint Kína más országokkal együttműködve kutatóállomást akar építeni a Holdon – írja a CNBC.
Peking azonban ennél távolabb is tekint: be akarják fejezni a Marsról való mintavételt és a minták tanulmányozását, és a Jupiter felfedezésének alapjait is le akarja fektetni. Kína tavaly közölte, hogy 2033-ban legénységet kíván küldeni a Marsra, hogy ott bázist építhessenek.
Kína és az Egyesült Államok technológiai csatája már az űrben is megmutatkozik. Ennek egyik ékes példája a tavaly kialakult nézeteltérés az Artemis-megállapodás kapcsán, amelyet a NASA hozott létre a felelősségteljes és tisztességes űrkutatás szabályainak megalkotása céljából. Míg olyan országok csatlakoztak, mint Ausztrália vagy az Egyesült Királyság, Kína ezt elutasította.
Anélkül, hogy az ötéves tervben megemlítette volna az Artemis-megállapodást, Kína azt mondta, hogy más nemzetekkel együtt fog működni az űrfelfedezési projektjeiben, és kiemelték, hogy „párbeszédet fognak folytatni Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és más országokkal” a világűr globális irányításáról.
