Jogsértés állhat Donald Trump tagadása mögött?

Mint ismeretes, Donald Trump amerikai elnök továbbra is azt állítja, hogy ő a 2020-as amerikai elnökválasztás valódi győztese, és Joe Biden csak választási csalással és egyéb törvénysértésekkel juthatott az elnöki székhez.

Az elnökválasztás eredménye körüli hercehurca továbbra sem ért véget az Egyesült Államokban, Donald Trump és az ő pártját fogó republikánusok egy része nem hajlandó elismerni, hogy Joe Biden lett a választás tiszta győztese, hanem törvénysértésekre gyanakodnak, egyelőre bizonyítékok nélkül. Több államban is visszautasították a kereseteiket, megalapozatlannak találva a vádakat. Soron kívül Lakatos Márk-ügy: az ügyészség megnevezte, milyen súlyos bűncselekmény miatt nyomoznak

A kérdés azonban lázban tartja a politikai elemzői szakmát, hogy vajon mi lehet a valós oka annak, hogy Trump nem ismeri el az eredményeket. Többen az elnök meglehetősen nagyszabású személyiségében keresik a választ, volt aki Trump egóból vezeti le a helyzetet, mások egyenesen nárcisztikusnak nevezték a lépést.

Vannak olyan hangok, akik szerint Trump ténylegesen hisz benne, hogy ő a választás győztese, és nem hajlandó megbékélni a levélszavazás koncepciójával. Más elemzők annak adtak hangot, hogy Trump igazából csak az időt húzza, és ameddig lehet, a saját rajongótáborát korbácsolja, hogy ne halljon meg a reményük.

Sean Casten, Illinois állam demokrata képviselője viszont ennél baljósabb okot sejt a dolgok mögött, amelyet egy CNN-ben írt véleménycikkében, több demokrata kongresszusi szereplővel fejtette ki. Ebben a véleménycikkben gyakorlatilag arra utaltak Castenék, hogy mivel húznia lehet az elnöki pozíció által adott jogi sérthetetlenséget, ezért ezt ki is használja a Trump-kabinet.

Meglátásuk szerint ugyanis azzal kalkulálnak Trumpék, hogy ameddig tart a sérthetetlenség, addig kell az összes olyan bizonyítékot megsemmisíteni, amely esetleg feltárná, hogy nagyobb hibát vagy egyenesen jogsértő cselekedetet hajtottak végre, ám hangsúlyozandó, erre konkrét bizonyíték Castenék részéről sincs.

Azt ugyanakkor kiemelik, hogy rosszul kalkulál az elnök stábja, amennyiben tényleg erről van szó, mivel egy 1950-es és egy 1978-as törvény értelmében az elnök, az alelnök és a szövetségi minisztériumok és ügynökségek összes hivatalos üzletét, lépését, beszélgetését, tervezetét és minden cselekedetét digitális és papíralapú dokumentumok formájában meg kell őrizni.

Ezek azt a célt szolgálják, hogy az átmeneti időszakban a következő elnök kulcsfontosságú információkhoz tudjon hozzáférni annak érdekében, hogy az adatok birtokában tudja megtervezni a saját maga lépését. Ez pedig jelen helyzetben kulcsfontosságú lenne, például a járványhelyzetről szóló és a hírszerzési adatok nagy jelentőséggel bírnak.

Casten és a véleménycikk alkotói arra alapozzák a jogsértéssel kapcsolatos aggályaikat, hogy már volt rá példa, hogy a Trump-kormány bizonyítékokat próbált megsemmisíteni, melyre példaként az állítólag orosz befolyást hozták fel, hogy az elnökhöz közeli emberek kapcsolatba léptek bizonyos orosz kontaktokkal, amelyről nem készültek hivatalos feljegyzések.

Donald Trump végül több mint 6 millió szavazattal vesztette el az amerikai elnökválasztást Joe Bidennel szemben, ám még ez a különbség nőhet. A leköszönő elnök még küzd a saját igazáért, de az óra ketyeg, és legkésőbb január 20-ig át kell adnia a hatalmat Bidennek, ám nem segít Amerika helyzetén, hogy így húzzák-halasztják az eredményhirdetést.