Jellegzetes mintájú hálókat szőttek a pókok a világűrben
A Nemzetközi Űrállomáson egészen különös kísérleteket végeztek el a kutatók, ugyanis pókokat helyeztek el a fedélzeten, amelyek a súlytalanság állapotában furcsa alakú hálókat kezdtek el szövögetni.
A Nemzetközi Űrállomáson egészen különös kísérleteket végeztek el a kutatók, ugyanis pókokat helyeztek el a fedélzeten, amelyek a súlytalanság állapotában furcsa alakú hálókat kezdtek el szövögetni.
A The Science of Nature tudományos folyóiratban közzétett tanulmányból kiderült, hogy zéró gravitációs körülmények között a pókok sokkal inkább a fényforrások irányába szőhetik asszimmetrikus formájú hálóikat. Hogy miért is volt szükség ízeltlábúakat a világűrbe juttatni?
A NASA első pókokkal kapcsolatos kísérletei 2008-ban bődületes kudarcba fulladtak. A szőrös, apró ízeltlábúak kiszöktek, és átbújtak társaik ketreceibe, majd szabálytalan módon körülszőtték egymást. Ezen kívül a pókok etetése céljából alkalmazott légypopuláció elszaporodott, az űrállomás legénysége pedig kénytelen volt őket elpusztítani.
A mostani kutatás tehát kulcsfontosságúnak bizonyult, hiszen kijavíthatták az első vizsgálatok pontatlanságait, és végre megnézhették, hogyan viselkednek az ízeltlábúak az univerzumban. A pókok általában hálójuk fő csomóját a felső részre szövik, amit a befogott préda felé fonnak tovább.
A világűrben ezzel szemben sokkal szimmetrikusabb hálókat hoznak létre, ugyanis a súlytalanságban szinte vakon szőnek. Amint a kutatók egy lámpát helyeztek el a szobában, a pókok máris aszimmetrikus mintákat készítettek, ami annak a jele, hogy zsákmányszerzés céljából fények alapján tájékozódnak.
Samuel Zschokke, a Baseli Egyetem kutatója és a tanulmány társszerzője elmondta,
„Rájöttünk, hogy meglepő módon a pókoknak van egy alternatív orientációs rendszerük. Tudományos szempontból ez sokkoló, hiszen a földi evolúció alatt ezek az élőlények egyszer sem voltak kitéve a mikrogravitációnak.”
