Jelentős javulás a magyarok oltási hajlandóságában, bíztató felmérést tett közzé a KSH
Újabb négy százalékponttal emelkedett a magukat biztosan oltatni kívánók köre Magyarországon, miközben három százalékponttal csökkent azok aránya, akik egészen biztosan elutasítják az oltás lehetőségét.
Szeged, 2021. március 11.
Szabó Helga klinikai szakorvos (j) beolt egy nőt az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár koronavírus elleni vakcina első adagjával a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ oltópontján 2021. március 11-én.
MTI/Rosta Tibor 
A március 1-7. között készített KSH-felmérésből kiderült, hogy a magyarok 46 százaléka gondolja már úgy, hogy valamelyik vakcinával biztosan be fogja magát oltatni. A legfrissebb felmérés alapján 24 százalék van olyan, aki hajlik az oltási felé, és talán részt vesz az oltásban, ezáltal 70 százalékosra nőtt az oltakozási kedv.
Három százalékponttal csökkent azok aránya is, akik egészen biztosan nem fogják beoltatni magukat, ez a válaszadók 24 százalékát teszi ki, míg csökkent azok aránya is, akik még nem tudják vagy nem akartak a felmérésre válaszolni, ez hat százalékot tesz ki. A mérések kezdete óta nem volt ilyen alacsony ez a két arány együttesen.
A KSH felmérésekből egyértelműen látszik, ahogyan növekszik a magyarok oltakozási kedve, ez decemberben még borzalmasan alacsony volt, a válaszadók – legjobb esetben – 17 százaléka felelt úgy, hogy biztosan beoltatná magát. Ahogyan a januárra fordultunk, ez meredek emelkedésnek indult, és három hét leforgása alatt már 33 százalékra nőtt.
Február végére érkezett el a következő áttörés, amellyel már megkaptuk a legújabb adatokat, mely szerint a magyarok közel fele biztosan oltja magát. Arányaiban csökkent a biztos elutasítók aránya is, de főként az jelenti a nagy változást, hogy folyamatosan szűkül a bizonytalanok köre, egyre többen érzik biztosnak, hogy oltatni fogják magukat.
Mint a Portfolio is megjegyzi, a változásokból csak közvetetten lehet okokra következtetni, de a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy oldódni kezdett a vakcinákkal szemben elutasítottság – amely nem biztos, hogy független attól, hogy megint berobbant a járvány. Megjegyzik, vélhetően az oltásokkal szemben válogatósság is csökkenhetett.
Ez vélhetően több okra vezethető vissza, ugyanis a válogatás főként a kínai és orosz vakcinát érintette. A Szputnyik V-ről érkezett biztató The Lancet-tanulmány, valamint a Sinopharm eddigi biztonságossága minden bizonnyal kihatással volt arra, hogy enyhülni látszik az ellenszenv a két vitatott oltóanyaggal szemben.
Kérdés, mennyiben befolyásolja majd az oltakozási hajlandóságot a kibontakozó félben lévő AstraZeneca-fiaskó, ugyanis egyre több országban függesztik fel alkalmazását rejtélyes halálesetekre tekintettel. Egyre több embernél vesznek észre vérrögöt vagy vérsűrűsödési problémákat mellékhatásként, amelynek kapcsán vizsgálatot indítottak az egyes nemzeti hatóságok.
Az OGYÉI tegnap azt közölte, hogy a sérelmezett szállítmányból nem érkezett Magyarországra, így elképzelhető, hogy nem fogja különösebben érinteni az oltási kedvet. Hozzájárul az is, hogy már sokaknak elege van, és nyitást szeretnének, ez pedig szintén még tovább növelheti az oltási hajlandóságot.
