Izraeltől vásárolt mobilok megfigyelésére alkalmas rendszert Banglades
Egy izraeli biztonsági cégtől vásárolt az alapvető emberi jogok megsértésére alkalmas mobilos megfigyelőrendszert Banglades kormánya.
Fotó: Quino Al/Unsplash
Az Al Jazeera oknyomozó újságíróinak és az izraeli Haaretz lapnak kerület a birtokába azok dokumentumok, melyek azt bizonyítják, hogy Banglades kormánya 330 ezer dollár értékben vásárolt telefonok megfigyelésére és feltörésére alkalmas felszerelést egy izraeli vállalattól, annak ellenére, hogy a két ország között nem áll fenn diplomáciai kapcsolat.
A Cellebrite biztonsági cég által fejlesztett UFED egy olyan termék, amely képes hozzáférni a különböző mobiltelefonokon tárolt adatokhoz és letölteni azokat. A civil jogvédő szervezetek korábban aggodalmaikat fejezték ki a technológiával kapcsolatban, hiszen az UFED számára az adatok titkosítása sem jelent akadályt.
Banglades nem ismeri el Izraelt önálló államként, amíg Palesztina számára nem biztosítják a függetlenséget, és állampolgárai számára megtiltotta az országba való beutazást és az országgal való kereskedelmet.
Az Al Jazeera februárban hozta nyilvánosságra, hogy a bangladesi hadsereg 2018-ban szerződést kötött az izraeli Picsix Ltd-vel szintén mobiltelefonok lehallgatására alkalmas eszközök beszerzésére. 2019 februárjában Budapesten került sor a bangladesi tisztek képzésére, melyet az irzaeli hírszerzés végzett. A bangladesi Védelmi Minisztérium szerint a magyar fejlesztésű telefonos megfigyelőrendszert az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) vásárolta meg, hogy a küldetéseken bevetésre kerüljön, bár ezt a ENSZ később tagadta.
Az UFED rendszeréhez kapcsolódó képzést Szingapúrban végezte el kilenc bangladesi tisztviselő, és a dokumentumok szerint a Rapid Action Battalion (RAB) paramilitáris szervezetet, amely az emberrablásokról, kínzásokról és a eltűnésekről híres, szintén felkészítik majd a Cellebrite által gyártott technológia használatára idén nyárig.
Bangalest évek óta erősen kritizálják az emberi jogi megfigyelőszervezetek nemzetközi szinten, leginkább a 2018-ban életbe lépő törvény, a Digital Security Act hatályra (DSA) emelkedése óta, mely kimondja, hogy az ország biztonsági hatóságai elvégezhetik az újságírók és politikai aktivisták őrizetbe vételét, ha negatívan nyilvánulnak meg az államról online.
Múlt héten 13 ország nagykövete szólította fel az országot Mustaq Ahmed író halálával kapcsolatos vizsgálatok elvégzésére. Ahmedet 9 hónapja tartották fogva eljárás indítása nélkül a DSA értelmében, mivel a Facebookon kritizálta a kormány válaszát a koronavírus-járvány kirobbanásának problémájára. Az író február 25-én vesztette életét.
Eitay Mack, izraeli emberi jogi ügyvéd régóta harcol az alapvető jogok megsértésére alkalmas izraeli technológia exportja ellen, melyet többek között Hongkongban is bevetettek a demokráciapárti tüntetések megfékezése érdekében 2019-ben.
Képes vagy minden információt megszerezni az ember életéről, a kapcsolatairól, az egészségügyi adatairól, a barátai neveit, vagy újságírók esetében a forrásai neveit
– magyarázta Mack. Az ügyvéd elmondta, hogy Hongkongban a rendőrség 4000 tüntető telefonjához fért hozzá a Cellebrite segítségével.
Az izraeli biztonsági cég azután szüntette meg a rendszer hongkongi eladását, miután Mack bíróság elé vitte az ügyet, ami általános közfelháborodást váltott ki, és az ügyvéd célja, hogy ugyanezt megismételje Bangladessel kapcsolatban is. Mack szerint Izrael arra használja a technológia kereskedelmét, hogy olyan országokkal létesítsen kapcsolatot, ahol az alapvető emberi jogok módszeres elnyomását viszik véghez a hatalmon lévők, mint ahogyan az Bangladesben, az Egyesült Arab Emírségekben és Dél-Szudánban történik.
