Amerikai hírszerzési források szerint Izrael jelentős katonai előkészületeket tesz egy esetleges csapás végrehajtására Irán nukleáris létesítményei ellen. Ezzel egy időben az Egyesült Államok Donald Trump vezetésével továbbra is diplomáciai megoldást keres Teheránnal a nukleáris fegyvereik miatt. A CNN információi szerint az amerikai kormányzatban jelenleg nincs egyetértés abban, hogy Izrael valóban végrehajtja-e a támadást, de a fenyegetés mértéke az elmúlt hónapokban érezhetően nőtt a Közel-Keleten, ami aggodalomra adhat okot.

A fentebb említett aggodalmakat nemcsak izraeli katonai mozgások és elfogott kommunikációk váltották ki, hanem a nyilvános izraeli nyilatkozatok is, amik egy potenciális támadás lehetőségét vizionálják. Ugyan még nem született végleges döntés, a háttérben komoly katonai logisztikai lépések történtek Izraelben. Az amerikai hírszerzés többek között légi hadgyakorlatokat és fegyverszállításokat figyelt meg, melyek egy közelgő csapásra utalhatnak.

A Trump-adminisztráció jelenleg is tárgyalásokat folytat Iránnal az atomprogram korlátozásáról, de ezek eredményessége pillanatnyilag erősen kérdéses, hosszabb időt vesz igénybe. Trump egy márciusi levélben 60 napos határidőt adott Iránnak a megállapodás elérésére, bár ez azóta letelt, és a tárgyalások továbbra is nehézkesek. Washington diplomáciai utat keres, míg Izrael attól tart, hogy az amerikaiak végül egy számukra elfogadhatatlan kompromisszumba mennek bele Iránnal.

Feszült a helyzet a Közel-Keleten

Jonathan Panikoff, a térségre szakosodott volt amerikai hírszerzési tiszt szerint Izrael komoly dilemmával néz szembe. Egyrészt el akarja kerülni, hogy olyan egyezség szülessen, mely nem akadályozza meg Irán atomfegyverhez jutását, másrészt nem akarja elidegeníteni az amerikai elnököt, különösen amiatt, mert már több biztonságpolitikai kérdésben is volt nézeteltérés a felek között.

Irán katonai szempontból most a leggyengébb helyzetben van az elmúlt évtizedekhez képest.Az izraeli légicsapások és a gazdasági szankciók megtépázták a védelmi képességeiket, és ez valódi problémát jelent. Ezt az időszakot Izrael potenciális „ablakként” értelmezi egy hatékony katonai akció végrehajtására. Az USA hírszerzés ugyan felkészült arra a forgatókönyvre, hogy segítséget nyújtson egy esetleges izraeli műveletben, nem valószínű, hogy Washington közvetlenül is részt venne a csapásban Iránnal szemben.

Technikailag Izrael önállóan nem lenne képes teljes mértékben megsemmisíteni Irán föld alatti nukleáris létesítményeit az amerikai segítség nélkül. Ehhez többek között légi utántöltésre és speciális bunkerromboló fegyverekre lenne szükségük. Ennek ellenére izraeli források azt mondják, ha Trump egy „rossz megállapodást” kötne Iránnal, Izrael akár egyedül is hajlandó lenne katonai akciót indítani a szomszédos Irán ellen.

Irán továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy joga van az urándúsításhoz a nukleáris non-proliferációs egyezmény alapján. Maga az álláspont viszont ellentétes az amerikai követelésekkel, amik semmilyen dúsítást nem engedélyeznének. A helyzet mindkét fél részéről kompromisszumot kíván, miközben az izraeli katonai lehetőségek és szándékok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a tárgyalásokra.