A kubaiak a közösségi médiát használták a tüntetésekről készült felvételek megosztására és a támogatók mozgósítására: az új rendeletek bűncselekménynek minősítik a közrendet megváltoztató cselekményekre való felbujtást.

Arról is rendelkezik, hogy azoktól, akik dezinformációkat terjesztenek vagy az ország vezetésének renoméján rontanak, vonják meg az internethez való hozzáférés jogát – írta a BBC hírportál riportja alapján az Infostart.

Mivel a tüntetéssorozatok többségét a Facebookon szervezték meg, ezért nem véletlen, hogy az ország vezetősége elhatározta, elcsitítják a platformon tevékenykedő személyeket, ezáltal lényegében kiiktatták az ellenséges véleményeket.

Kubában egyébként nehéz internetkapcsolatot létesíteni, mivel a mobilnet az ország nagy részében csupán 2018 óta van jelen, addig kizárólag az állami médiából tájékozódhattak az emberek, ami eléggé egyoldalú képet festett a világról és a politika alakulásáról.

Szakértők szerint a kubai vezetés egyértelmű reakciója volt a cenzúra a tüntetésekre, más magyarázatot nem találtak arra, miért éppen most döntöttek úgy, érdemes lenne eltüntetni bizonyos platformokat a felhasználók szeme elől.

José Miguel Vivanco, a Human Rights Watch amerikai részlegének igazgatója a Twitteren azt írta, hogy a rendeletek a kormányzat internet feletti hatalmának megszigorítását szolgálják. Hozzátette, hogy Kuba presztízsének befolyásolása mostantól „kiberbiztonsági incidensnek” minősül. Az elkövetőkre kiszabható büntetésekről még nem tudni semmit.