Az influenszerekre és kereskedőkre is érvényesek az idén hatályba lépő hazai jogszabályok
Az Európai Parlament által 2019-ben elfogadott Omnibusz Irányelvet átültető hazai jogszabályok idén lépnek hatályba, amelyek a kereskedőkre és a közösségi médiás véleményvezérekre is vonatkoznak.
Fotó: Twenty20 Az Omnibusz Irányelv jelentősen erősítette a közösségi fogyasztóvédelmi szabályozást, s az erre vonatkozó hazai jogszabályok május 28-tól lesznek hatályosak, amelyek keretében módosul a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet, és a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény.
Ez utóbbi szabályozás a hagyományos áruk és szolgáltatások mellett kiterjed a digitális szolgáltatásokra és tartalmakra is, így például az online közvetítőkre, közösségi médiára, online piacokra és alkalmazásboltokra, keresőprogramokra, összehasonlító eszközökre, valamint a virtuális ágazatban működő különböző kereskedőkre is.
Ezáltal, az új szabályozás értelmében mindig fel kell tüntetni az online piacok esetében, hogy az a fél, akitől a fogyasztó vásárol, kereskedő-e vagy sem, illetve érdemes feltüntetni azt is, hogy ki az a konkrét eladó, akitől a terméket a fogyasztó megveszi, ezáltal leegyszerűsítve, hogy ki tartozik felelősséggel a termékkel kapcsolatos kereskedői kötelezettségekért.
Új szabálynak minősül az is, hogy az online kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, hogy ha keresést végeznek a honlapon, akkor a keresés eredményeként kihozott termékek rangsora hogyan körvonalazódott, tehát mik voltak a rangsorolás fő paraméterei (például ár, távolság, fogyasztói értékelések) és ezek hogyan befolyásolták a keresés eredményét – írta a Napi.hu.
Továbbá, a fogyasztói értékelések közzététele kapcsán a kereskedők csak akkor állíthatják, hogy a termék értékelését valódi, őszinte véleményt megfogalmazó vásárlók nyújtották be, akik ténylegesen használták és megvették a terméket. Ezt pedig a kereskedőknek előzetesen ellenőrizniük kell akár előzetes regisztrációval, a csalások kiszűrését segítő automatizmusok alkalmazásával vagy panaszkezelési rendszer kialakításával.
A bizottsági közlemény részletesen foglalkozik az adatalapú gyakorlatokkal is, amelyek tisztességtelen célja, hogy a fogyasztókra vonatkozólag összegyűjtött nagy mennyiségű adatokat kereskedelmi célokra használják fel, ezáltal akár meggyőző reklámokhoz vagy manipulatív gyakorlatokhoz vezethetnek.
