Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Így néz ki az önkormányzatok alternatív terve az uniós források felhasználására

Így néz ki az önkormányzatok alternatív terve az uniós források felhasználására

Így néz ki az önkormányzatok alternatív terve az uniós források felhasználására
Karácsony Gergely főpolgármester beszédet mond a pesti fonódó villamosvonal első elemének átadásán a Haller utca és a Soroksári út kereszteződésénél 2020. november 6-án. A Haller delta projekt során új vágánypár létesült a Haller utca és a Soroksári út között észak-pesti irányba, így kapcsolat jött létre a Haller utca felől a 2-es villamos belvárosi szakasza felé. MTI/Balogh Zoltán

Az uniós helyreállítási alap forrásainak felhasználásról mutatta be a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) alternatív tervét vasárnap Karácsony Gergely főpolgármester.

A 24.hu beszámolója szerint Karácsony Gergely úgy fogalmazott: “Magyarország történelmi esélyt baltáz el”, ha az unió által biztosított 6000 milliárd forintot rosszul használja fel. 

A cikk a videó után folytatódik

A MÖSZ és a Párbeszéd társelnöke a Facebookon közvetített prezentáció során hangsúlyozta, hogy nem értenek egyet a kormánnyal abban, hogy elegendő Magyarország számára a 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást, melyet az EU biztosít, és a 3500 forintos hitelkeretet is le kell hívni, hiszen azt sokkal kedvezőbb feltételekkel veheti igénybe az ország, mint a kínai vagy orosz hiteleket.

A főpolgármester közölte: amíg a kormány betonba, vasba és a klientúra építésére költi az uniós forrásokat, addig ők ezeket a pénzeket az embereknek szeretnék eljuttatni. Karácsony elmondta, hogy a tervük célja egy igazságosabb, a jövő iránt elkötelezett ország kialakítása, ehhez pedig társadalmi párbeszédet kezdeményeznek, illetve a kormánnyal is szívesen tárgyalnak. 

A Karácsony által bemutatott alternatív terv négy pillérre épül, ezek közül a legfontosabb a társadalmi szolidaritás erősítése. Erre a célra 2705 milliárd forintot, vagyis a források 45 százalékát használnák fel. Az éghajlatváltozás elleni harcra 2700 milliárd forintot, a digitalizáció megerősítésére 725 milliárd forintot, és végül a gazdaság talpraállítására 500 milliárd forintot fordítanának a keretből. 

A főpolgármester bővebben is kifejtette a források felhasználásának céljait: több mint 1000 milliárd forintot költenének a lakhatási körülmények javítására, 695 milliárd forintot a gyermekszegénység felszámolására, az álláskeresési járadék kiterjesztésére pedig 135 milliárd forintot használnának fel.

Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére 100 milliárd forintot, míg a két centrumkórházra 300 milliárd forintot különítenének el a forrásokból, az óvodai és iskolai esélyegyenlőség javítására pedig 290 milliárd forintot fordítanának.