A kutatás vezetője, Prof. André La Gerche, a HEART Laboratórium igazgatója szerint „a legnagyobb egészségügyi hozadékot az hozza, ha valaki a mozgásszegény életmódról áttér a mérsékelt aktivitásra”. A Victor Chang Szívkutató Intézet hivatalos közleménye szerint a kutatás során 147 résztvevő – köztük 109 sportoló és 38 nem sportoló – 24 órás szívritmusát vizsgálták hordozható monitorokkal. Az eredmények szerint a nem sportolók átlagosan 109 440 szívverést produkáltak naponta, míg a sportolók esetében ez a szám 97 920 volt – azaz napi szinten mintegy 11 500 szívveréssel kevesebb, ami körülbelül 10%-os különbséget jelent.

„Ez egy elképesztő megtakarítás” – fogalmazott Prof. La Gerche. „Bár az edzés során a sportolók szíve keményebben dolgozik, az alacsonyabb nyugalmi pulzusszám ezt bőven ellensúlyozza.” A Brit Szívalapítvány szerint a normál nyugalmi pulzusszám 60–100 ütés/perc között mozog, míg fizikai aktivitás során ez 130–150-re is emelkedhet. A kutatásban a sportolók nyugalmi pulzusa átlagosan 68 bpm volt, míg a nem sportolók esetében 76 bpm.

Prof. La Gerche hozzátette: „Minél fittebb vagy, annál hatékonyabbá válik a tested anyagcseréje. Még ha naponta csak egy órát edzel is, a maradék 23 órában a szíved lassabban ver, így összességében kevesebb szívverést használsz el.” A kutató szerint ez nemcsak a szív hatékonyságát javítja, hanem csökkenti a hosszú távú szív- és érrendszeri kockázatokat, és hozzájárul a mentális egészség, az életminőség és az élettartam javulásához is.

A Brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat ajánlása szerint a felnőtteknek hetente legalább 150 percnyi közepes intenzitású mozgást kellene végezniük, például gyaloglást, kerékpározást vagy sporttevékenységet. Az NHS kiemeli, a rendszeres testmozgás csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség, a demencia, a vastagbélrák, az emlőrák, a csípőtörés, a depresszió és a korai halálozás kockázatát.