Fény derülhetett a holt-tengeri tekercsek titkára

Maga a közeli Kumrán régészeti lelőhelye is hasonló rejtélyekkel szolgál. Nincs magyarázat például arra, miért hoztak létre itt egy nagyszabású éléskamrát – ezernél is több tárolóedény és több száz tál, tányér és pohár került elő belőle –, miközben a feltárás során jól láthatóvá vált, hogy ennyien sosem éltek itt – olvasható a múlt-kor.hu portál beszámolójában.

A kutatások alapján arra a következtetésre jutottak, hogy Kumrán egy misztikus zsidó szekta, az esszénusok évente megtartott nagyszabású szertartásának színhelye volt. Az új elmélet szerint magukat a tekercseket (vagy legalábbis egy részüket) is az esszénusok írhatták az ország különböző tájain, a szertartásra Kumránba hozták őket, majd valamilyen okból itt is hagyták. Soron kívül Andrei Mangra zokogva adott interjút, késsel kergették a támadói a lakásában

A holt-tengeri tekercsek némelyike is utal erre az évenkénti gyűlésre, és az új elmélet szerint magukat a tekercseket (vagy legalábbis egy részüket) is az esszénusok írhatták az ország különböző tájain, majd a szertartásra Kumránba hozták őket, majd valamilyen okból itt is hagyták azokat.

„A szivánban [a zsidó naptár harmadik hónapja, amely általában május-június tájékára esik] tartott országos gyűlés nagy és gondosan szervezett esemény volt, amelyre tiszta és részletes szabályokat is hoztak” – mondta el Daniel Vainstub, a Negevi Ben-Gurion Egyetem régésze. „Mindez illeszkedik a helyszín régészeti anyagába.”

Vainstub elmélete megmagyarázza, hogy Kumrán közösségi épületei miért voltak több ezer ember kiszolgálására is alkalmasak, miközben e tömegek jelenlétére semmilyen egyéb nyom nem utalt.

Ezen felül maguknak a holt-tengeri tekercseknek az elhelyezésére is logikus magyarázattal szolgál az évente tartott ceremónia: Vainstub szerint az esszénusok azokban a barlangokban hagyhatták vallási szövegeiket, amelyekben megszálltak.