Rövidesen eltűnhet a Föld színéről a Holt-tenger

A tó ugyanis az 1960-as évektől napjainkig, intenzívebben pedig az 1980-as évektől kezdve elveszítette felszínének mintegy harmadát. A tó vize a hosszabb aszályos időszakok miatt a korábbinál intenzívebben párolog, a víz elpárolgása után visszamaradó só pedig víznyelőket hoz létre – némelyik akár tíz méter mély is lehet.

A tó a Jordán-folyót tölti fel vízzel, de mivel Jordánia a folyót ivóvízforrásként és egyre inkább a mezőgazdasági területek öntözésére használja, ez a forrás nem elegendő a Holt-tenger szintjének fenntartásához. Az 1930-as években a tóba érkező 1300 millió köbméterről mára ez a mennyiség mindössze 300 millió köbméterre csökkent, ami az intenzívebb párolgás miatt nem elegendő a tó vízszintjének fenntartásához.

A tavat 2006-ban veszélyeztetetté nyilvánították, és azóta sem született konkrét megoldás arra, hogyan lehetne megmenteni. A tervek szerint egy 300 kilométer hosszú csatornát építenének, amely összekötné a tavat a Vörös-tengerrel, de egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy az építkezés megkezdődne – az egyetlen lehetséges projekt becsült költsége 5 milliárd dollár.

Addig azonban, míg nem találnak megoldást, a tudósok szerint a Holt-tenger apadása és a víznyelők kialakulása elkerülhetetlen lesz az évszázad hátralévő részében, ami azt jelenti, hogy a Holt-tenger végül egy kisebb csatorna méreteire csökkenhet – írja a Jutarnji list.