A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítése céljából az Európai Unió úgynevezett Helyreállítási Alapot hozott létre, melynek van egy vissza nem térintendő támogatás formájú része, valamint egy hitelrésze is.

Magyarország rendelkezésére összesen 5800 milliárd forintot bocsátottak, ebből a magyar kormány a vissza nem térintendő támogatást jelentő 2511 milliárd forintot hívta le – legalábbis egyelőre. A hitelrész 3300 milliárd forintos összegre vonatkozik, azonban hozzánk hasonlóan több tagállam sem hívta le a ráeső hitelrészt.

Mint a Magyar Nemzet is beszámolt róla, a tervek szerint a források közel 60 százalékát az egészségügyre és a fenntartható zöldközlekedésre tervezi fordítani a kormány, valamint kilenc fő területet jelöltek ki, amire fordítják az összeget, melyek a következők:

• Egészségügy (857.04 milliárd forint)
• Fenntartható zöldközlekedés (631 milliárd forint)
• Magasan képzett, versenyképes munkaerő (281 milliárd forint)
• Energetika (262.49 milliárd forint)
• Demográfia és köznevelés (230.69 milliárd forint)
• Körforgásos zöldgazdaság (103 milliárd forint)
• Felzárkózó települések (77.47 milliárd forint)
• Vízgazdálkodás (44.35 milliárd forint)
• Szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások területe (24.21 milliárd forint)

A „Demográfia és köznevelés” szakpolitikai címszó alatt elsősorban azt tervezi a kormány, hogy az oktatási és köznevelési intézményeket korszerűsítse, a Magyar Nemzet beszámolója szerint a digitális és ökotudatos oktatás elősegítésével.

Továbbá bővíteni tervezik többek között a bölcsődei férőhelyeket is arra tekintettel, hogy a koronavírus-járvány idején kiderült, sokak számára kényelmetlen vagy egyenesen megoldhatatlan helyzetet teremtett a munkavégzés és a gyermekkel való foglalkozás egyszerre.

A magasan képzett, versenyképes munkaerő tekintetében az a kormány terve, hogy „magas hozzáadott értéket képviselő, így kevésbé konunktúraérzékeny tevékenységek” kialakulását elősegítse, melybe beletartozik a felsőoktatás, a felnőttképzés, szakképzések fejlesztése, az infrastruktúra korszerűsítése és a „Nemzeti Laboratóriumok” létrehozása.

A településfejlesztés tekintetében a helyi gazdaság és társadalom újjáépítése a kormány célja, a hírportál szerint ez többek között szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása és a közösségi megújulóenergia-termelés és felhasználás ösztönzése tartozik ide.

Jelentősebb beruházásokat tervez a kormány a vízgazdálkodás terén is, hogy olyan térségeket is sikerüljön vízzel ellátni, amelyek esetében még nem teljes körű a hálózat. Ide tartozik víztárazók építése és a hátrányos helyzetű térségekben élők egészséges ivóvízének biztosítása.

Az egyik legnagyobb tételt élvező fenntartható zöldközlekedés egy szerteágazó vidékfejlesztési projektnek tűnik első körben, amelyet elsősorban a kevésbé fejlett régiókban és a kisebb településeken kívánnak megvalósítani a „gazdasági és társadalmi integráció feltételrendszerének” megteremtése céljával.

A tervek közé tartozik többek között az elővárosi és a helyközi közlekedés korszerűsítése, regionális hálózatok fejlesztése, az agglomeráció vasúti rendszerének korszerűsítése, a pályák, állomások, járműparkok korszerűsítése és így tovább. A Magyar Nemzet szerint ezzel a cél a munkaerőpiaci mobilitás növelése, a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedése és a vidéki életszínvonal javítása.

Energetika címszó alatt a megújuló energiaforrások integrálása, a lakossági napelemhasználat erősítése és a fűtés-korszerűsítés a cél, a szegényebb társadalmi rétegek minden bizonnyal erre külön támogatást is fognak kapni. Ezen felül a hulladékgazdálkodás korszerűsítését is tervezik a zöldgazdaság erősítése érdekében.

Kiemelt szerepet kap a források elosztásában az egészségügy, ennek célja a betegellátás hatékonyabbá válása és a lakosság egészségügyi állapotának javítása. Ennek keretében fejleszteni tervezik az alapellátást, bővítik a lakóhelyhez közeli szolgáltatásokat, erősítik a háziorvosok szerepét.

Infrastrukturális fejlesztés és eszközbeszerzések mellett bővíteni tervezik az egynapos és ambuláns ellátási kapacitásokat, javítani kívánják a szakellátásban dolgozók munkakörülményeit, korszerűsíteni fogják a gyermeksürgősségi intézményeket, ezen felül a digitalizálás is beindul.