A döntés az elmúlt évtizedek legdrámaibb jogi lépése egy volt bangladesi vezető ellen, és mindössze néhány hónappal a február elejére tervezett parlamenti választások előtt született. A bíróság ítélete szerint Hasina emberiesség elleni bűncselekmények miatt életfogytig tartó szabadságvesztést kapott, valamint halálbüntetést a felkelés során történt több ember megöléséért.

A tárgyalás során a vádat képviselő ügyészek azt állították, hogy közvetlen bizonyítékot találtak arra, miszerint Hasina utasította a biztonsági erőket halálos erő alkalmazására a 2024 július-augusztusi diáktüntetések idején. Az ENSZ jelentése szerint ekkor „akár 1400 ember is életét veszíthette, több ezren pedig megsérültek – többségük fegyveres erők lövései miatt –, ami a legsúlyosabb erőszak volt Bangladesben az 1971-es függetlenségi háború óta.”

A Reuters beszámolója szerint Hasina a tárgyalás előtt egyértelműen elutasította a vádakat, kijelentve: „A bűnös ítélet előre eldöntött volt.” A volt miniszterelnök egy e-mailes interjúban így fogalmazott: „Ezek az eljárások politikailag motivált színjátékok. Úgynevezett kengurubíróságok hozták őket, előre eldöntött bűnös ítéletekkel. Egy nem választott kormány vezeti őket, amely politikai ellenfeleimből áll.”

Tagadja a vádakat

Hasina 2024 augusztusában menekült Indiába, miután megbuktatták, és azóta ott tartózkodik. A 78 éves politikus azt is hangsúlyozta, nem kapott megfelelő értesítést a tárgyalásokról, és nem volt lehetősége érdemi védelemre. Állítása szerint személyesen nem vett részt sem a halálos erő alkalmazásában, sem más bűncselekményekben.

A bíróság ítéletét hatalmas biztonsági készültség mellett hirdették ki Dhakában, ahol a paramilitáris erők a kormányzati épületek és a bírósági komplexum környékén teljes erővel jelen voltak. A tárgyalóteremben a halálbüntetés kihirdetése után „taps és éljenzés tört ki”. A döntés ellen a Legfelsőbb Bíróságon lehet fellebbezni, ám Hasina fia és tanácsadója, Sajeeb Wazed a Reutersnek a verdikt előtt kijelentette: „Nem fellebbezünk, hacsak nem egy demokratikusan megválasztott kormány kerül hatalomra, amelyben az Awami Liga is részt vesz.”

Bangladesben az ítélet kihirdetése előtt is feszült volt a helyzet: az elmúlt napokban legalább 30 házi készítésű bomba robbant, és 26 járművet gyújtottak fel országszerte, bár halálos áldozatokról nem érkezett jelentés. Az országot jelenleg ideiglenes kormány vezeti Muhammad Yunus Nobel-békedíjas közgazdász vezetésével, ám a politikai stabilitás továbbra sem állt helyre.

Hasina a Reutersnek adott interjúban figyelmeztetett: „A támogatók körében növekvő harag tapasztalható, és az Awami Liga hívei milliós nagyságrendben bojkottálni fogják a februári parlamenti választásokat.” A hatóságok közölték, minden eshetőségre felkészültek, és készen állnak a rend fenntartására az ítélet után.