Erling Haaland újabb nagy tornán talált be a bemutatkozásán, ezúttal a világbajnokságon szerzett két gólt, amivel Norvégia 4–1-re legyőzte Irakot. A 25 éves csatár korábban a Bajnokok Ligájában, a Bundesligában és a Premier League-ben is eredményes volt első fellépésén, most pedig a vb-döntők színpadán is bizonyított.

A mérkőzés előtt Kylian Mbappé hívta fel magára a figyelmet, amikor két góllal vezette 3–1-es győzelemre Franciaországot Szenegál ellen, ezzel a válogatott történetének legeredményesebb játékosa lett. Alig több mint egy órával később Haaland is pályára lépett első világbajnoki meccsén, és nem maradt adós a válasszal.

Haaland még mindig klasszis

Ståle Solbakken, a norvégok szövetségi kapitánya szerint játékosa tökéletesen alkalmazkodott a helyzethez. „Látszott rajta, hogy felnőtt a feladathoz, nem volt számára túl nagy a színpad. Jó érzésem volt a meccs előtt, az utolsó edzésünk is remekül sikerült. Sejtettem, hogy ma meg fogja csinálni” – mondta.

Graham Arnold, az iraki válogatott szövetségi kapitánya úgy fogalmazott, csapata hosszú időn át jól tartotta kordában a csatárt, ám a végén érvényesült a klasszisa. „Egyszerűen elképesztő középcsatár. A meccs nagy részében viszonylag jól kezeltük, de a nap végén ő egy topcsatár. Norvégia ezzel a kerettel sokakat meglephet, akár nagyon messzire is juthat.”

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Arnold a lefújás után személyesen is gratulált neki. „Azt mondtam neki, hogy az egyik legjobb kilences, akit valaha láttam. Olyan erős, gyors és könyörtelen.”

Erős statisztikák

Haaland az első félidőben mindössze 11-szer ért labdába, ami a legkevesebb volt a pályán lévők közül, a hatása mégis döntőnek bizonyult. A 30. perc előtt David Møller Wolfe bal oldali beadására csúszott be, és közelről a kapuba sodorta a labdát, ezzel Norvégia 10 220 nap után szerzett ismét gólt világbajnoki döntőben. Az előző találat 1998-ban született, 759 nappal Haaland születése előtt.

Az irakiak Aymen Hussein fejesével egyenlítettek, ám a norvég támadó hamar újra főszereplő lett. Egy hátrapasszra csapott le, amikor Dzsalál Hasszán kapus bizonytalankodott, és a blokkolt felszabadítás a hálóban kötött ki. A harmadik gól is benne volt a játékában, Jalál azonban egy késői ziccert hárított, majd a hosszabbításban Haaland ívelt fejesét végül Hussein sodorta a saját kapujába. A csatár így is a torna hatodik olyan játékosa lett, aki az első mérkőzésén duplázni tudott.

57 gólnál jár

Stephen Warnock, a BBC szakértője szerint „Haaland mindig megtalálja a módját, hogy odaérjen a labdára, és mindent megtesz, hogy befejezze az akciót. Az ő kvalitásaival ez egyszerű befejezés volt, szinte törvényszerű, hogy ő szerezte a gólt.” Hozzátette, hogy a norvégok menetelése nagyban múlhat rajta.

A válogatottban már 57 gólnál jár 51 mérkőzésen, így a gólátlaga még Gerd Müller és a magyar válogatott legendája, Kocsis Sándor mutatóját is felülmúlja. A legalább 50 válogatott gólig jutó játékosok közül csak a dán Poul Nielsen előzi meg, aki az 1910-es és 1920-as években 52 gólt szerzett 38 meccsen.

Ellen White, az angolok korábbi csatára szerint „a 16-son belüli minősége és fizikai ereje egészen más szintet képvisel. Látszik rajta, hogy a torna gólkirálya akar lenni.”

Ashley Williams, a walesiek egykori védője azt emelte ki, hogy a norvég támadó mennyit dolgozott a csapatért. „A leginkább a vágyát értékelem. Látszott, mennyire fontos neki, ahogyan letámadott és elvégezte a piszkos munkát is. Azt is mondhatnám, ma többet tett Norvégiáért, mint amit néha a Manchester Cityben látunk tőle. Ott időnként csendesebb. Most vezéregyéniségként húzta előre a csapatot, nemcsak a befejezései miatt volt kiemelkedő, hanem összességében is, és látszott, mit jelent neki, hogy Norvégia világbajnokságon szerepelhet.”