Az asztmával küszködő páciensek jellegzetes légszomját a légutak állandó gyulladása okozza. Valójában az immunrendszer túlműködése idézi elő a problémákat, amelyek olyan allergének, mint például a por és a füst, vagy egyéb szennyezések hatására lépnek fel.

Korábbi kutatások a JAK1 nevű proteinre összpontosítottak, ami kulcsszerepet játszik az immunválaszok irányításában, ugyanis jelzi a makrofágoknak nevezett immunsejteknek, hogy keressék fel, és pusztítsák el az idegen behatolókat.

A JAK1 viszont túlbuzgóvá válhat, és túlzottan stimulálhatja a makrofágokat, ami gyulladást okozhat – ez számos betegségben, például Crohn-betegségben, reumatoid artritiszben és asztmában jelentkezhet, és csakis gátló szerekkel kezelhetőek, ám nem mindig sikeresen.

A dublini Trinity Egyetem kutatói azonosítottak egy olyan JAK-gátló molekulát, amelyet az emberi szervezet termel. Az itakonát névre hallgató vegyületről korábban kiderült, hogy a gyulladás egyfajta kikapcsolójaként működik, mivel fékezi a túlműködő makrofágokat, ezenfelül rájöttek, hogy a JAK1-re ugyanúgy hatással van.

Tudósok egy 4-OI nevű itakonát-származékot teszteltek súlyos asztmával küszködő egereken, és megfigyelték, hogy a molekula szignifikánsan csökkentette a JAK1 aktiválódását, és mérsékelte a rágcsálóknál a betegség kórlefolyásának súlyosságát.

Mindezek alapján nagy reményeket fűznek az itakonáton alapuló gyógyszerek fejlesztéséhez és alkalmazásához, hiszen könnyen előfordulhat, embereknél is hatékonynak bizonyulhat a készítmény, ezért következő lépésben humán vizsgálatokkal támaszthatják alá feltételezéseiket.