Pár éven belül visszatérhetnek a gyapjas mamutok
Úgy tűnik, jelentős áttörést értek el a kutatók a mamutok feltámasztását célzó projektben.
Fotó: Unsplash
A Colossal Biosciences nevű amerikai biotechnológiai vállalat, amely a fajok kihalása ellen küzd (egyebek mellett a dodót és a tasmán tigrist is visszahoznák), egyik legfőbb céljának azt tűzte ki, hogy feltámasszon egy rég eltűnt állatot, a gyapjas mamutot. A HVG az IFLScience-re hivatkozva azt írja, a cég 2028-ra szeretné elérni ezt az eredményt, melyhez most egy lépéssel közelebb kerültek. A cikkben kiemelik: a kutatóknak a világon elsőként sikerült kitalálniuk, hogyan programozzák újra az elefántok őssejtekhez hasonló sejtjeit.
Ezek azok, amelyek az embrionális fejlődés során három csírarétegre differenciálódnak, hogy a szervezetben minden sejttípus létrejöhessen. A gyapjas mamutokhoz hasonló, hidegtűrő emlősök létrehozásához a szakemberek régóta az alapvető fenotípusaihoz kapcsolódó gének azonosítására koncentrálnak. Ez ebben az esetben olyan tulajdonságokat jelent, mint az ívelt agyar, a kupolás koponya, illetve maga a hidegtűrő képesség – magyarázzák a tanulmányban.
Ha sikerülne újra létrehozni az ezek fejlődéséhez szükséges géneket, akkor ismét mamutok járhatnák az Északi-sarkot. Ehhez azonban először a kihalt állat legközelebbi rokonát, az ázsiai elefántot kell megvizsgálni. Megjegyzik, a két állat genetikai állománya 99,6 százalékban azonos. Az elért eredmények kapcsán Eriona Hysolli, a Colossal Biosciences biológiai tudományok részlegének vezetője azt mondta:
Az elsődleges cél az volt, hogy képesek legyenek előállítani az embrionális őssejtszerű sejteket. Ezek nemcsak a mamut feltámasztásában játszhatnak szerepet, hanem például az ázsiai elefántok kihalásának megakadályozásában is. Ám a mamutok feltámasztása egyéb előnyökkel is járna. Mégpedig azzal, hogy újra helyre tudna állni az az ökoszisztéma, amit az ember 10 ezer évvel ezelőtt kezdett el megváltoztatni azzal, hogy kiirtotta az állatfajt.
A szakember hangsúlyozta, az állatok eltűnése miatt kevesebb szenet köt meg a környezet, magasabb a hőmérséklet, így összességében 80-szor több metán szabadulhat fel, ami növeli a globális felmelegedést. Az újbóli megjelenésükkel azonban kevesebb lehet a fa az adott térségben – de persze itt nem csak az Északi-sarkra kell gondolni –, így segíthetnek a globális felmelegedés mérséklésében. Ezen a téren pedig valóban jelentős előrelépésre lenne szükség, hiszen a következő évtizedben gyakorlatilag jégmentessé válhat az Északi-sarkvidék.
