Pavlosz Marinakisz kormányszóvivő a Skai televíziónak adott interjúban hangsúlyozta, az ország kész megvizsgálni, milyen módon tud támogatást nyújtani, de a görög katonák bevetése szóba sem kerülhet. A szóvivő így fogalmazott: „Mi, más országokhoz hasonlóan, készek leszünk megválaszolni azt a kérdést, hogy milyen segítséget tudunk adni, de csapatok küldésével nem fogunk segíteni.”

Központi téma lesz a békefenntartás kérdése

Marinakisz kifejtette, a békefenntartó erők esetleges telepítése a következő egyeztetési szakasz egyik kulcspontja lehet. Mint mondta: „Minden nemzet maga dönti el, hogy mit tesz, és egyelőre bármilyen erről szóló beszéd idő előtti.”

A görög álláspont egyértelmű: Athén már hosszabb ideje tartja magát ahhoz a vonalhoz, hogy saját katonáit nem küldi Ukrajnába, függetlenül a tárgyalások kimenetelétől.

Európai egyeztetések és biztonsági garanciák

Azz Euractiv portál értesült arról, hogy az ukrán szövetségesek a közeljövőben egy biztonsági garanciákról szóló keretdokumentumot kívánnak előkészíteni. A tervek szerint a nemzetbiztonsági tanácsadók már a jövő héten dolgoznának egy tervezeten, amely megalapozhatja az Európai Unió vezetői és Donald Trump amerikai elnök közötti egyeztetéseket. A kiszivárgott információk szerint a dokumentum előkészítése részben annak érdekében zajlik, hogy felkészüljenek egy esetleges találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij között.

Augusztus 19-én két kiemelt jelentőségű esemény is zajlott Ukrajnával kapcsolatban: a „Koalíció a hajlandókért” elnevezésű formáció vezetőinek videokonferenciája, valamint az Európai Unió online csúcstalálkozója. Mindkét fórumon központi téma volt az alaszkai orosz–amerikai csúcstalálkozó előkészítése, Donald Trump és Volodimir Zelenszkij tárgyalásai, valamint az európai államfők részvétele a biztonsági garanciákról folytatott vitában.