Titkos sírkamrát rejthet a gízai nagy piramis
Egyiptom ikonikus építményének kozmikus sugárzású szkennelése során felfedhetik a mélyén szunnyadó titokzatos kamrát.
Unsplash
A gízai nagy piramisban található két hatalmas üreg közvetlenül a galéria fölött helyezkedik el, becslések szerint a hossza nagyjából 30 méter lehet, míg magasságát 6 méterben határozták meg.
Régészek még nem tudják, pontosan mire bukkanhatnak majd az üres térben, amely méretében ellentmondhat a prognózisoknak, így elképzelhető, hogy mindössze akkora lesz, mint egy kisebb szoba – olvasható az arXiv tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.
A gízai nagy piramist az i. e. 2551 és i. e. 2528 között Egyiptomban uralkodó Hufu fáraó tiszteletére építették, és az ókori világ egyetlen fennmaradt csodájának számít, amely rengeteg turistát vonz az észak-afrikai országba.
2015 és 2017 között a Scan Pyramids projekt keretében egy sor olyan vizsgálatot végeztek, melyek alkalmával a Földet rendszeresen bombázó kozmikus részecskéket, az úgynevezett müonokat elemezték annak érdekében, hogy felfedezzék a rejtett kamrákat.
Most egy kutatócsapat azt tervezi, ismét tüzetesebben végigpásztázza a nagy piramis belsejét, ezúttal viszont egy nagyobb teljesítményű rendszert fognak használni, ami részletesebben képes elemezni a szóban forgó részecskéket.
A müonok általában akkor keletkeznek, amikor a kozmikus sugárzás a Föld atmoszférájában lévő atomokkal ütközik. Ezek a nagy energiájú részecskék folyamatosan záporoznak bolygónkra, és mivel másképp viselkednek, amikor például kölcsönhatásba lépnek a kőzetekkel, ezért a kutatók szuperérzékeny detektorokkal pontosan fel tudják térképezni azokat a területeket is, amiket más módszerekkel képtelenség lenne.
