A történelmi narratívák és a hollywoodi filmek főként abba az irányba mutattak, hogy rabszolgasorsba döntött zsidó vallásúak építették a piramisokat Egyiptomban, ám a valóság ehhez képest más.
Végtelen mennyiségű összeesküvés-elmélet született az évek során, hogy valójában kik építették a piramisokat: idegen civilizáció, gyíkemberek, szabadkőművesek vagy egy azóta elpusztult civilizáció, mely hosszú időn át elfeledett technológiával dolgozott. A tudósok évek óta küzdenek a teóriák ellen, azonban a piramisok eredete valóban hosszú ideje tisztázatlan.
Mint a Discover Magazin is megemlíti, van egy másik, klasszikus tévedés az egyiptomi piramisok körül, méghozzá az, hogy rabszolgák építették. A rabszolgák személye körül sem volt eddig feltétlen egyetértés, sokan rabszolgasorsba döntött zsidó vallásúakra gyanakodtak, mint a piramisok megépítőire.
A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok azonban azt sugallják, hogy sem egy ismeretlen civilizáció, sem emberi jogtiprások nem álltak a különös építmények felhúzása körül. A megoldás meglepően egyszerű: helyiek építették a piramisokat, akiket ráadásul az akkori viszonyok szerint kiemelkedő fizetésben részesítették.
1990-ben a régészek ugyanis számos, tiszteletbeli sírhelyet fedeztek fel a piramisokon belül, mondhatni meglepő közelségben a fáraók sírhelyéhez. Minden, akkoriban a temetkezési szokásokhoz tartozó tárgyat megtaláltak a síroknál, mely egyértelműen arra utal, hogy nem rabszolgák építették a piramisokat, hiszen ezt a fajta kedvességet és tiszteletet nem adták meg nekik.
Ezen felül a régészek felfedeztek és feltártak egy olyan komplexumot is, amely minden jel szerint annak a több ezer munkásnak az ideiglenes otthona volt, akik a piramisokat építették. A helyszín a Heit el-Guráb nevet kapta, és a feltételezések szerint egy nagyobb kikötőváros részét képezhette a Nílus mentén.
Az élelmiszert és egyéb fontos árucikkeket is itt biztosíthatták a dolgozóknak, valamint ide érkezhettek a piramis megépítéséhez importált, szükséges alapanyagok is. A Heit el-Guráb komplexumba több barakkot is találtak, amely alkalmas volt akár 1600 munkás elszállásolására is, valamint húsmaradványokra is ráleltek, melyeket akkoriban fogyasztottak nagyobb mennyiségben: halat, kecskét, bárányt és marhát.
Számos falfestéket is találtak, melyeket feltehetően a munkások vázoltak fel a falakra, mind a komplexum, mind a piramis környékén. A feliratokból egyértelműen kikövetkeztethető volt, hogy ki melyik fáraó uralkodása alatt dolgozott a piramison, más feliratokból pedig a szülővárosukra és régiójukra utaló jeleket találtak.
A régészek ezek alapján nagyon sok dolgozó esetében vissza tudták vezetni, hogy Egyiptom mely részéről érkeztek a konstrukcióra, kinek dolgoztak és milyen lehetett akkoriban az életük. Ezen felül a szakértők egyáltalán nem találtak arra vonatkozóan bizonyítékot, hogy a piramisépítés bármely pontján rabszolgákat használtak volna fel.
Arra is van bizonyíték, hogy már az ókori Egyiptomban szedtek be munkaadót a vezetők, és ezek vizsgálata alapján a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy a piramisépítés egyfajta „nemzetnek nyújtott szolgálat” lehetett, és a konstrukció során ebből kifolyólag rotálták a munkásokat. Ennek kapcsán azonban nem tudni pontosan, hogy volt-e bármilyen kényszerítőelem, kötelezettségnek számított-e a piramisépítés.
A rabszolgamunka felhasználása még egy ókori görög történésztől, Hérodotosztól ered, aki azt állította, hogy körbejárta Egyiptomot és a piramisokat biztosan rabszolgák építették. Ez azonban erősen megkérdőjelezhető állítás, tekintve, hogy a történész több ezer évvel a piramisok konstrukcióját követően élt.
LEGFRISSEBB HÍREINKÉRT NAVIGÁLJ A CÍMLAPRA →
