A technológiai óriásvállalatok évek óta azt hirdetik, hogy a mesterséges intelligencia jelenti a következő nagy ugrást, ugyanakkor a Z generáció egyre látványosabban fordul szembe ezzel a jövőképpel, mert mindennapi tapasztalatai alapján inkább kockázatokat, mint lehetőségeket lát benne. Miközben a GitHubhoz hasonló cégek AI-alapú kódolóeszközöket kínálnak, a Shutterstock pedig saját képi és videós generátort indított, sok felhasználó tömegesen törli az ilyen alkalmazásokat, ami azt jelzi, hogy a lelkesedés korántsem általános.

Az 1997 és 2012 között születettek számára az internet mindig is természetes közeg volt, most azonban azt tapasztalják, hogy a mesterséges intelligencia a munkaerőpiac minden szintjén megjelenik, ami komoly bizonytalanságot kelt bennük.

Egyre nehezebb munkát találni

Számos vállalat közvetlenül AI-rendszerekkel vált ki emberi munkaerőt, más cégek pedig algoritmusokra bízzák az álláspályázatok előszűrését, miközben egy friss Gallup-felmérés szerint az amerikai dolgozók 72 százaléka úgy véli, hogy jelenleg rossz időszak minőségi állást találni. Bár a munkahelyek elvesztésétől való félelem nem új jelenség, a jelenlegi piaci helyzet sok fiatal számára visszaigazolja korábbi aggodalmait.

Sharon Freystaetter felhőinfrastruktúra-mérnök a The Verge-nek adott interjúban arról beszélt, hogy szakterületén ma már szinte minden pozíció megköveteli az AI-ismereteket, ugyanakkor végül etikai aggályai és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó adatközpontok miatti szorongása miatt felmondott. Ez a kettősség jól mutatja azt a csapdahelyzetet, amelybe sok fiatal kerül, mert miközben az előrelépéshez szükség lenne az AI használatára, sokan morális vagy környezeti okokból idegenkednek tőle.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A generatív mesterséges intelligencia

A generatív mesterséges intelligencia különösen az alkotói szektorban okoz feszültséget, mivel egy képgenerátor pillanatok alatt állít elő látványos grafikákat, amelyek minősége egyre nehezebben különböztethető meg az emberi munkától. Egyes platformok, például a Spotify, jelzésekkel próbálják elkülöníteni a valódi művészeket az algoritmusok által létrehozott tartalmaktól, ugyanakkor ez nem mindenhol megoldott, ezért a felhasználók egy része bojkottal vagy nyilvános kritikával reagál.

A videojátékos közösség különösen hangosan tiltakozik, ha egy stúdió generatív AI-t alkalmaz, mert sokan ezt az alkotói hitelesség megsértéseként értelmezik. A Call of Duty Black Ops 7 fejlesztőit éles bírálatok érték amiatt, hogy a Studio Ghibli stílusát idéző AI-képeket használtak, míg a Clair Obscur Expedition 33 csapata azért került viták kereszttüzébe, mert a fejlesztési fázisban alkalmazott generált helyőrző képek a végleges verzióban is benne maradtak – írja a BGR.

Az oktatás területe

Az oktatás területén is egyre több kérdés merül fel, mivel a Cornell Egyetem kutatói kimutatták, hogy azoknál a résztvevőknél, akik generatív AI-t használtak esszéíráshoz, az agyi aktivitás alacsonyabb volt, mint amikor keresőmotorokra támaszkodtak vagy saját gondolataikból dolgoztak.

A vizsgálat szerint a nagy nyelvi modelleket használó alanyok saját szövegükből sem tudtak pontosan idézni, míg a Harvard Business Review egy másik tanulmánya az intenzív AI-használat okozta mentális túlterhelést AI agyi kiégésként írta le. Ezzel párhuzamosan a Collegeboard adatai azt mutatják, hogy 2025 januárja és májusa között egyetlen félév alatt 79 százalékról 84 százalékra nőtt a középiskolások generatív AI-eszközhasználata, miközben az iskolák mintegy 40 százaléka valamilyen tiltást vezetett be.

A környezeti hatások

A környezeti hatások szintén erősítik az ellenérzéseket, mivel egyetlen Google Gemini lekérdezés 0,24 wattóra energiát, 0,26 milliliter vizet igényel, és nagyjából 0,03 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár, ami globális léptékben már jelentős terhelést jelent.

A Pew Research felmérése szerint a Z generáció 32 százaléka az elmúlt évben személyesen is tett lépéseket a klímaváltozás mérséklése érdekében, ami magasabb arány, mint az idősebb korcsoportok esetében, így számukra az AI által generált kibocsátás különösen aggasztó. A The Guardian egy tanulmányra hivatkozva arról írt, hogy a 2025-ös AI-boom globális szén-dioxid-kibocsátása New York város légszennyezésének szintjével volt egyenértékű.

Az adatközpontok energiaigénye ráadásul nemcsak a klímára hat, hanem az elektromos hálózatokat is megterheli, ami egyes térségekben áramkimaradásokhoz és magasabb villanyszámlákhoz vezet, emellett a létesítmények közelében élők folyamatos zajterhelésről számolnak be. Bár ez a zaj nem okoz halláskárosodást, az állandó, monoton zúgás hosszú távon komoly életminőség-romlást jelenthet.

Sok fiatal úgy érzi, hogy az AI-központú jövőképet rájuk erőltetik, különösen az egyetemeken, ahol egyre több intézmény indít mesterséges intelligenciára épülő kurzusokat és ösztöndíjakat, sőt az Arizonai Állami Egyetem egy olyan platformot is bevezetett, amely rövid klipekre bontja az előadásokat. A 404 Media beszámolója szerint az egyetem oktatói zavartnak érezték magukat, és úgy fogalmaztak, hogy váratlanul érte őket a döntés, illetve dühösek voltak, mert nem kaptak előzetes tájékoztatást.

Az ellenérzések nyilvános eseményeken is megmutatkoznak, amikor technológiai vezetők próbálják népszerűsíteni a mesterséges intelligenciát a fiatalok körében. Eric Schmidt volt Google-vezér például kifütyüléssel szembesült az Arizonai Egyetem diplomaosztóján, amikor arra biztatta a hallgatókat, hogy alkalmazkodjanak a technológiához, míg az OpenAI vezetője, Sam Altman ellen több erőszakos támadást is elkövettek, amelyek során lövések és Molotov-koktélok is előkerültek.