Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán ismertette a 2027 utáni hétéves költségvetésre vonatkozó terveket, amelyek értelmében az EU Közös Agrárpolitikájára (CAP) szánt forrásokat 386,6 milliárd euróról 300 milliárd euróra csökkentenék – nominálisan is több mint 20%-os visszavágást jelentve, inflációval korrigálva pedig még nagyobbat.

„Az agrárium megerősödik. Amit biztosítottunk, az a gazdáknak járó közvetlen kifizetések védelme” – hangsúlyozta von der Leyen a sajtótájékoztatón. „Ez az a terület, amit egyértelműen megőriztünk és garantáltunk.” A részletek ismertetését azonban Christophe Hansen mezőgazdasági biztosra hagyta, aki saját bevallása szerint hónapokon át próbálta megakadályozni a háttérben ezeket a vágásokat.

„Ami a gazdák zsebébe kerülő összegeket illeti: nincs csökkentés” – állította Hansen. Szerinte az eltűnni látszó milliárdok más költségvetési sorokon keresztül kerülnek majd vissza az agrárszektorba. A parlamenti mezőgazdasági bizottság előtt Hansen azt is hangsúlyozta, hogy a 300 milliárd eurós keret nem felső határ, hanem alsó küszöb, amelyet az uniós tagállamok kötelezően kötelesek agrárkiadásokra fordítani a 2028-2034-es költségvetési ciklusban. „Egyetlen más szakpolitikai terület sem rendelkezik ilyen szintű védettséggel” – mondta a képviselőknek. „Ez biztosítja a gazdák számára a stabilitást és kiszámíthatóságot.” – idézi a Politico.

„Ez hadüzenet” – mondják a gazdák

Az európai mezőgazdászok reakciója azonban korántsem megnyugtató. Miközben Hansen a parlament falain belül próbálta csillapítani az indulatokat, több száz gazda tüntetett az EU intézményei előtt Brüsszelben. Zászlókat lengettek, jelszavakat skandáltak, és egy mesterséges intelligencia által generált, mezőgazdasági támogatásokról szóló dalt játszottak le hangszórókból, miközben a Parlamenttől a Bizottság székháza, a Berlaymont felé vonultak.

„Hetven év európai történelem felszámolása zajlik éppen” – jelentette ki dühösen Massimiliano Giansanti, a Copa, az EU egyik legbefolyásosabb mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetének vezetője. Hozzátette: „Ha hadüzenetet akarnak a gazdáknak, rendben. Fel vagyunk készülve.”

A Copa-Cogeca, amely az unió fő agrár- és szövetkezeti szervezeteit tömöríti, „fekete szerdának” nevezte a napot. Közleményükben élesen bírálták von der Leyent, amiért szerintük titokban, egyoldalúan és cinikusan készítette elő a költségvetési vágást, miközben „csak szavak szintjén” hangoztatta a párbeszéd fontosságát. „Pontosan tudjuk, kik szenvedik majd el leginkább a következményeket – a családi gazdaságok, amelyek az európai agrármodell alappilléreit jelentik” – áll a közleményben.

Parlamenti bírálatok és vidéki kétségbeesés

A parlamentben a politikai spektrum minden oldaláról kritikák érték a Bizottságot. Herbert Dorfmann, az Európai Néppárt mezőgazdasági kérdésekben jártas veteránja, von der Leyen párttársaként is bírálta a tervet: „Ne próbálják meg sikerként eladni a KAP 25%-os megvágását.”

Dario Nardella, az olasz Szocialisták és Demokraták EP-képviselője, még keményebben fogalmazott: „Lehet, hogy én értek félre valamit, de 300 milliárd nem több, mint 386 milliárd. Ez hogyan lehet sikertörténet?” Hansen ezen kritikákra reagálva azzal érvelt, hogy a tagállamok bővíthetik a nemzeti agrárköltségvetésüket, ám kevesen hiszik, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő kormányok valóban élnek ezzel a lehetőséggel.

A brüsszeli tüntetés egyik résztvevője, Álvaro, egy toledói gazda sem hagyta mindezt szó nélkül. „Megkötötték a kezünket. Bárcsak támogatás nélkül is boldogulnánk, de szükségünk van rájuk. A spanyol vidék és az európai mezőgazdaság innen pusztul el.”

A tüntetők estére elhagyták a brüsszeli középületek környékét, zászlóikat összecsukták. A politikai vita viszont aligha ért véget, sokak szerint most kezdődik csak igazán.