G7-találkozó: a kínai „Új Selyemút” projekttel rivális tervet fogadtak el a nyugati országok
A G7-es országok vezetői megállapodtak abban, hogy a kínai „Út és Övezet Kezdeményezés” (BRI) nevű támogatási projekttel rivális tervet fognak létrehozni, hogy visszaszorítsák Peking befolyását.
Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Mario Draghi olasz kormányfõ, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Szuga Josihide japán miniszterelnök (b-j) a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítõ csoport, a G7 vezetõinek csúcstalálkozóján az angliai Cornwall grófságban lévõ Carbis Bayben 2021. június 12-én.
MTI/AP/Pool/Kevin Lamarque
A BRI egy olyan gazdasági és infrastrukturális projekt, amely által Kína egyszerre segít meg egyes szegény és közepes bevételű országokat, valamint tudja kiterjeszteni politikai befolyását a fejlődő és periférián lévő régiókban.
Az Új Selyemútnak is nevezett kezdeményezés keretében főként Afrikában, Dél-Amerikában és Közép-Európában hajtanak és hajtottak végre különböző infrastrukturális beruházásokat, mint vasútépítések, autópálya-építések és kikötőépítések.
A BRI-t azonban nagyon sokan kritizáljanak, elsősorban kettős fronton: az egyik az említett politikai befolyás bővülése (mely Afrikában már kifejezetten jelentős), a másik pedig, hogy ezzel jóformán adósságcsapdába kényszerítik az országokat.
Erre a legutóbbi példa Montenegró volt, ahol kínai hitelből finanszíroztak egy autópálya-projektet, ám egy idő után nem tudták törleszteni sem a tőkét, sem a kamatot, amelynek az lehet az ára egyes elemzők szerint, hogy Kína jelentős befolyást szerezhet az országban.
Magyarországon is többen fejezték már ki az aggodalmukat a BRI kapcsán, különösen arra tekintettel, hogy kínai támogatással fog felújításra kerülni a Budapest-Belgrád vasútvonal, valamint a jelenlegi információk szerint a mostani közviták tárgyát képező Fudan Egyetem is.
Az ilyen és ehhez hasonló beruházási projektek pedig folyamatosan növelik a kínai befolyást, a G7 országok – Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada, Japán, Németország, Olaszország és plusz egynek az Európai Unió képviselői – úgy döntöttek, ezt ellen kell súlyozni a világpolitikában.
Ennek megfelelően pedig elfogadták a maguk BRI-jét, a B3W-t: a „Jobb Világ Újjáépítése tervet” – adta hírül a BBC. Terveik szerint ezzel egy „magasabb minőségű” alternatívát szolgáltatnának az ehhez hasonló kínai programhoz képest.
A találkozót követően kiadott közös közleményben úgy fogalmaztak a G7-es vezetők, hogy az általuk kidolgozott terv „értékalapú, magas minőségű és átlátható” partnerséget fog kialakítani és mellőzni fogja a kínai BRI-projektek kapcsán felmerült „adósságdiplomáciát”.
Egyelőre nem tudni azonban, hogy a frissen nyilvánosságra B3W-tervet hogyan fogják finanszírozni a legnagyobb gazdaságú demokráciák. Annyit viszont szinte biztosra lehet venni, hogy a G7-ek még a hétvége folyamán egy járványügyi globális tervet is el fognak fogadni.
Jon Sopel, a BBC elemzője úgy fogalmazott, hogy a B3W-terv elsősorban arra született, hogy a kínai befolyást sikerüljön visszaszorítani. Az amerikai vezetés szerint ugyanis túl nagy ára van annak, hogy a kínaiak befektetnek a különböző fejlődő országokba.
Erre felhozza példaként az ujgurokkal szembeni borzalmas bánásmódot és azt a tényt, hogy kényszermunkában állítják elő a különböző termékeket, amelyek erkölcsileg és gazdaságilag is teljesen elfogadhatatlan, valamint sérti a szabad versenyt.
Joe Biden szerint az ilyesfajta kényszermunkától minden ellátási láncot meg kell tisztítani, de nem csak ezt kívánják ezzel az alternatív Út és Övezettel elérni: pozitív alternatívát kívánnak felmutatni a világnak, hogy nem kell térdre ereszkedni a kínai sárkány előtt.
