A Fülöp-szigeteki hatóságok által közzétett és a Newsweek által megerősített hajókövetési adatok szerint a Xiang Yang Hong 05 június 5-én hagyta el a dél-kínai Kuangcsout, majd június 14. és július 24. között a Guamtól keletre elterülő amerikai kizárólagos gazdasági övezetben (EEZ) végzett rendszeres tengeri műveleteket. A műholdas nyomkövetés alapján a hajó a tengerfenék feltérképezésére jellemző fűnyíró-minta szerinti útvonalon mozgott – ez a mintázat a tenger alatti domborzati térképezés tipikus módszere.

A Fülöp-szigetek parti őrsége szombaton küldött fel egy repülőgépet Cagayan tartomány északkeleti csücskéhez, válaszul arra, hogy a kínai kutatóhajó újra megjelent a térségben. Az ügynökség szóvivője, Jay Tarriela a közösségi médiában közölte: „A hajót kihívta a Fülöp-szigeteki parti őrség repülőgépe, de az nem reagált.”

A kínai jelenlét egyre növekvő aggodalmat kelt a térségben

A Fülöp-szigeteki hatóságok szerint a Xiang Yang Hong 05 nem egyedüli kínai hajó volt, ami az ország kizárólagos gazdasági övezetében hajtott végre műveleteket az elmúlt hetekben. „Most, 2025-ben az számunkra aggasztó – és ez az, amit valóban növekedni látunk –, hogy egyre több kínai kutatóhajó hatol be az EEZ területére. A Xiang Yang Hong 05 csak egy a négy közül, amelyet megfigyeltünk. Képzeljük el, ha havonta három-négy ilyen hajó jelenik meg – ez valóban nyugtalanító.”

A többi észlelt kínai hajó között szerepel a Xiang Yang Hong 10, a kettős törzsű Bei Diao 996, valamint a Zhuhai Yun nevű oceanográfiai kutatóhajó, amely egyben autonóm drón-anyahajóként is működik. A Zhuhai Yun jelenléte különösen érzékeny pont a régióban, mivel az ilyen típusú hajók a tengeri adatgyűjtésen túl stratégiai megfigyelési feladatokat is elláthatnak.

Geopolitikai jelentőségű térségben folytatott műveletek

A megfigyelt tevékenységek helyszíne, Guam, több jelentős amerikai katonai bázisnak ad otthont, és kulcsfontosságú pontot képvisel az úgynevezett „második szigetláncban” – ez a stratégiai ív Japán Ogasawara-szigeteitől Palaun és Mikronézia egyes részein át húzódik. Washington ezt a térséget második védelmi vonalként tartja számon egy esetleges kínai konfliktus esetén.

A nemzetközi tengeri jog értelmében egy ország kizárólagos gazdasági övezete (EEZ) 200 tengeri mérföldig terjed a partjaitól, ahol a külföldi kutató- és halászhajók csak az adott állam engedélyével működhetnek. Peking azonban továbbra is fenntartja követelését, miszerint a Dél-kínai-tenger szinte teljes egészében az ő fennhatósága alá tartozik – ez azonban több térségbeli állammal, köztük a Fülöp-szigetekkel is éles konfliktust okoz.

A kínai nagykövetség szóvivője a Fülöp-szigeteken kiadott közleményében a következőképpen reagált a vádakra: „Végső soron az az oka annak, hogy egyes Fülöp-szigeteki tisztviselők ismételten olyan nyilatkozatokat tesznek, amik elferdítik és támadják Kína álláspontját, valószínűleg az, hogy ezzel akarják fokozni a két ország közötti feszültséget, és félrevezetni a nemzetközi közösséget.”