Sosem volt még annyira meleg, mint az elmúlt hét évben
Habár tavaly átlagban valamelyest alacsonyabb lett a globális átlaghőmérséklet, a kanadai 50 fokos forróságok súlyosbítottak a helyzeten.
Az elmúlt hét év a legmelegebb volt globálisan a feljegyzések szerint, annak ellenére, hogy a La Nina időjárási jelenség tavaly átmenetileg csökkentette a világhőmérsékletet – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
A hét legmelegebb évet mind 2015 óta regisztrálták, a lista élén 2016, 2019 és 2020 áll – derült ki a WMO közleményéből. A globális hőmérséklet már a hetedik egymást követő évben több mint 1 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet – írta az MTI.
A genfi székhelyű ENSZ-szervezet hozzátette, hogy a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás egyéb hosszú távú tendenciái várhatóan folytatódnak a légkörben lévő üvegházhatású gázok rekordszintje miatt.
Az üvegházhatású gázok növekedése miatt bekövetkező hosszú távú globális felmelegedés mostanra sokkal nagyobb lett, mint a globális átlaghőmérséklet természetes éghajlati tényezők okozta éves ingadozása – idézte a közlemény a WMO főtitkárát, Petteri Taalast.
A tisztségviselő magyarázata szerint – bár a hőmérséklet felmelegedése 2021-ben nem volt annyira jelentős, mint a korábbi években –, a tavalyi év még mindig melegebb volt, mint a La Nina által a közelmúltban befolyásolt évek.
A két-hétévente bekövetkező La Nina hatása a Föld nagy részén a légköri nyomás, a szél és a csapadék változása formájában jelentkezik, és általában ellentétes hatást vált ki egy másik jelenséggel szemben, amelyet El Ninónak neveznek.
A WMO szerint tehát 2021-ben a bolygó átlaghőmérséklete – plusz-mínusz 0,13 fokos hibahatárral – mintegy 1,11 Celsius-fokkal magasabb volt, mint az iparosodás előttinek tekintett, 1850–1900 közötti időszak. A párizsi klímaegyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 Celsius-fok, de inkább 1,5 fok alatt tartsa az iparosodás előtti szinthez képest.
A WMO a lehető legmegbízhatóbb statisztikák megállapítása érdekében hat nagy nemzetközi adathalmazt foglal össze, köztük az Amerikai Óceán-és Légkörkutató Központjának (NOAA), valamint a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának és annak az éghajlatváltozást figyelő Kopernikusz szolgálatának az adatait, amelyek a múlt héten hasonló eredményeket tettek közzé.
A szervezet több millió meteorológiai és óceáni megfigyelési adatot – beleértve a műholdas adatokat is – vet össze más modellezett értékekkel, hogy bármikor, bárhol a világon, még azokban a régiókban is képes legyen a hőmérséklet becslésére, ahol a megfigyelési hálózat területileg ritka, például a sarkok közelében.
A különböző szolgálatok szerint, amelyekre a WMO a számításait alapozza, 2021 az ötödik legmelegebb év a feljegyzések szerint (Kopernikusz), míg a NOAA és a Berkeley Earth amerikai nonprofit megfigyelő csoport a hatodik helyre sorolta, a japán meteorológiai szolgálat pedig a hetedikre.
Mindenesetre a 2021-es év a Kanadában mért mintegy 50°Celsius-fokos hőmérsékleti rekordról – amely az algériai Szaharában mért hőséghez hasonlítható –, a rendkívüli esőzésekről és a halálos áradásokról Ázsiában és Európában, valamint az Afrika és Dél-Amerika egyes részein tapasztalható aszályokról marad emlékezetes – emlékeztetett Taalas.
„Az éghajlatváltozás és az időjárással kapcsolatos veszélyek hatásai minden kontinensen katasztrofális következményekkel járnak az emberek számára” – tette hozzá végezetül a szakértő.