Megváltozhatott a Föld belső magjának alakja az utóbbi 20 évben

A belső mag a bolygó szíve, ez hozza létre a felszíni élet számára elengedhetetlen, az űrbéli sugárzástól védő mágneses mezőt. A régió a folyékony fémből felépülő külső magtól és a Föld többi részétől függetlenül mozog, amennyiben ezen forgás megállna, bolygónk idővel olyan kopár és barátságtalan világgá változna, mint a Mars, amely évmilliárdokkal ezelőtt vesztette el mágneses mezejét – emlékeztetnek a beszámolóban.

A kutatók szerint az általuk ismertetett alakváltozás ott történhetett, ahol a szilárd belső mag széle a rendkívül forró, folyékony külső maggal érintkezik. Kifejtik: a csapat annak próbált meg utánajárni, miért változott meg a régió forgása az elmúlt időszakban. A Föld magjának megértése alapvető fontosságú a mágneses mező megismerése szempontjából – jegyzik meg. A közvetlen vizsgálatokat ellehetetleníti, hogy a mag több mint 6300 kilométer mélyen fekszik.

A szakértők ezért földrengések hullámai révén próbálják felmérni a régiót, ezek ugyanis sokat elárulnak azon anyagokról, amelyeken áthaladnak. A 24.hu a BBC cikke alapján azt írja, a szakértők ezúttal 1991 és 2023 közötti szeizmikus hullámokra fókuszáltak, és olyan bizonyítékokra bukkantak, amelyek megerősítik, hogy az érintett időszakban lelassult a mag forgása. Emellett arra is találtak adatokat, hogy a belső mag alakja megváltozott, ami potenciálisan a mágneses mező változásaihoz kapcsolódik.

Ebben a cikkben arra is kitértünk, hogy két gigantikus kiterjedésű természetes struktúra rejtőzik a Föld mélyén, ugyanakkor adódik a kérdés: mit tudunk róluk? Például azt, hogy az 1980-as években észlelték elsőként a kontinensméretű anyagtömböket, amelyek a földköpenyben húzódnak a Csendes-óceán és Afrika alatt. A szakértők eddig a Földön keresztülhaladó, műszerekkel detektálható szeizmikus hullámok sebességének változásai révén vizsgálták a struktúrákat, ám most azt is felmérték, ezek mennyi energiát veszítettek a tömbökben.