Szakértők szerint Finnország fenyegetése azt jelzi, Putyin uralni akarja Európát
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint az orosz államfő megérti, egy NATO-tag megtámadása az Egyesült Államokat is harcra készteti.
Fotó: Sanna Marin finn miniszterelnök beszélni készül, miután elnökké választották a Szociáldemokrata Párt (SDP) tamperei kongresszusán 2020. augusztus 23-án.
MTI/EPA/COMPIC/Mauri RatilainenSanna Marin finn miniszterelnök nyilatkozata, miszerint Oroszországnak nincs beleszólása országa külpolitikájába, új fenyegetést vont maga után, miután Putyin a transzatlanti szövetséggel kapcsolatos panaszokkal próbálta igazolni Ukrajna megtámadását – számolt be a Washington Examiner.
„Finnország NATO-csatlakozása komoly katonai és politikai következményekkel járna”
– mondta pénteken Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Finnország a hidegháború alatt kivédte a Vörös Hadsereg erőit a véres téli háború során, majd a Szovjetunióval kötött megállapodás részeként végig fenntartotta semlegességét, a szovjet összeomlás után azonban együttműködési programot kezdett a NATO-val. Marin kijelentette, „nagyon valószínűtlen”, hogy Finnország csatlakozni kívánjon a szövetséghez, hangsúlyozta azonban, hogy Oroszországnak nincs beleszólása az ügybe.
A finn miniszterelnök arról is beszámolt, országa jelenleg nem tárgyal a csatlakozásról, döntéseiket azonban a saját nemzetük érdekei motiválják. Zakharova az állami médiában úgy nyilatkozott, Finnország elzárkózása a szövetségtől a biztonság fenntartásának fontos tényezője a kontinensen. Nyugati tisztviselők szerint a figyelmeztetés azt jelzi, Vlagyimir Putyin agressziója nem áll meg Ukrajna határainál.
„Nincsenek illúzióink Putyin azon szándékát illetően, hogy a Szovjetunió egykori határain túl is uralni akarja Európát”
– írta Reinhard Butikofer, az Európai Parlament képviselője Twitteren.
Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint kétségtelen, hogy Putyin megérti, egy NATO-szövetséges megtámadása arra készteti az Egyesült Államokat, hogy a szövetség területének minden centiméteréért harcoljon.
Miután a közép-kelet-európai szövetségesek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Oroszország Ukjrana ellen indított inváziója fenyegetést jelent területükre, a NATO története során először aktiválta a Reagáló Erőt, mintegy 40 katona pedig már meg is érkezett Lettországba.
Finnország nem rendelkezik efféle védelemmel, a helsinki tisztviselők azonban bizalmukat fejezték ki saját hadseregük felé. Antti Kaikkonen védelmi miniszter szerint a finn védelmi erők felkészültsége megfelelő, és teljesíteni tudják a rájuk háruló kötelezettségeket.
