Szomszédság? Párkapcsolat? Barátság? Így viszonyulnak egymáshoz az ellenzékiek és a fideszesek
Az április 3-ai választás után megszületett a talán a legérdekesebb felmérés: vajon összejönne-e egy ellenzéki szavazó kormánypárti partnerrel és fordítva?
Talán meglepő lehet az eredmény, de kisebb eséllyel utasítanák el a különböző politikai oldalak a fent említett példát, mint azt, ha muszlim vagy roma költözne a szomszédjukba, de az Ukrajnából menekültekkel szemben is sokaknak vannak ellenérzéseik.
A Telex szemlézte a Závecz Research és a Policy Solutions kutatását, amely 2022. április 25. és május 4. között készült: ezer főt kérdeztek meg személyesen, a minta így életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.
Kiderült, hogy sem a kormánypártiak, sem az ellenzékiek nem szerették meg a másikat, azonban a választások után csökkentek az ellenérzések. Az viszont tény, hogy az ellenzékiek egy fokkal negatívabban viszonyulnak a fideszesekhez, mint ahogyan rájuk tekintenek a kormánypárti szavazók, viszont a fideszesek és ellenzékiek ugyanannyira negatívan viszonyulnak a nem szavazókhoz, mint a másik oldalhoz.
A felmérésből az derült ki, hogy az ellenzéki összefogás szavazóinak csaknem harmada (29%) rosszul érezné magát, ha fideszesek költöznének a szomszédjába, miközben ötből csak egy fideszes (20%) nem örülne, ha baloldali szavazó költözne mellé. A Mi Hazánk támogatóinál mindössze 14 százalék ez az arány, ha a baloldaliakat nézzük, de a fideszeseket egy fokkal szívesebben látnák.
Van azonban közös pont: mindegyik táborban jelenős azok aránya, akik rosszul éreznék magukat, ha muszlim vagy roma szomszédjuk lenne. A fideszesek csaknem kétharmada (63%), a Mi Hazánk-szavazók 60 százaléka, míg az ellenzékiek mintegy fele (51%) érez így a felmérés szerint, de a pártnélkülieknél is magas (43%) ez az arány.
A mindennapokat is vizsgálta a felmérés: minden ötödik magyar (19%) tiltott már le valakit a Facebookon vagy más platformon a politikai véleménye miatt. A magyarok 16-16-16 százalékának volt már családon belüli, baráti vagy munkatársak közötti konfliktusa emiatt.
15 százalék azok aránya, akik emiatt szakítottak meg kapcsolatot egy családtaggal, míg a barátokat nézve ez 12 százalék. Azonban a magyaroknak több mint a tizede (13%) fizikai konfliktusba is került már politikai nézeteltérés miatt.
Az ellenzéki szavazók 42 százaléka el sem tudja képzelni, hogy romantikus kapcsolatba kerüljön egy fideszessel, a kormánypártiak körében míg a fideszesek nagyobb részének (60%) nem volt azzal problémája, hogy a másik tömbből válasszon.
A jobb-bal felosztást is vizsgálták, és kiderült, hogy a magyar társadalomban valóban többségben vannak azok, akik önmagukat jobboldalinak tartják (44%). Baloldali választónak (22%) és centristának (27%) pedig egyaránt a megkérdezettek nagyjából negyede sorolta be magát. Miközben minden tizedik magyar (10%) szélsőbaloldalinak, míg minden negyedik válaszadó (24%) szélsőjobboldalinak tartja önmagát.
(A Závecz Research és a Policy Solution teljes tanulmánya itt tekinthető meg.)