Mint ismert, 2024 utolsó napjaiban fedezték fel a csillagászok a 2024 YR2 nevű aszteroidát, amely rövid idő alatt azért vált híressé, mert a szakemberek számítása szerint nagy eséllyel csapódik majd be nem is olyan sokára, egész pontosan 2032-ben a Földbe. Bár ennek a lehetőségét 3,1%-ra mérték, ami nem tűnik túl soknak, ez az érték igen magas ahhoz képest, hogy az örvendetes szám a nulla lenne. A csillagászok emiatt folyamatosan figyelték az aszteroida mozgását, hogy minél több információt gyűjtsenek róla, ezáltal pedig pontosabb pályamodelleket tudjanak kiszámítani.

Így újabb és újabb adatok láttak napvilágot, de legutóbb arról érkezett hír, hogy a NASA számításai szerint a becsapódás valószínűsége 1,5%-ról 0,28%-ra csökkent, míg az Európai Űrügynökség (ESA) adatai alapján ez az érték 1,4%-ról 0,16%-ra mérséklődött. Az ESA akkori közleményében kiemelte, hogy az új megfigyeléseknek köszönhetően a Föld már csak a bizonytalansági tartomány szélén található, amely folyamatosan szűkül. Az űrügynökség szerint amennyiben ez a tendencia folytatódik, a kockázat hamarosan nullára csökkenhet.

Ettől függetlenül a szakembereket továbbra is foglalkoztatja az aszteroida, így most a James Webb űrteleszkóp segítségével készítettek róla felvételt. A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) közre is adta a képet, amin egy homályos pontként látható az égitest. A Webb most a megfigyelése során megerősítette, hogy az aszteroida 53–67 méteres nagyságú, vagyis nagyjából akkora, mint egy 10 emeletes épület. A NASA megjegyezte: a korábbi: 40–97 méteres becslés a földi teleszkópok adataiból származott – írta meg a HVG.

A 2024 YR2 megfigyelésével ez lett a legkisebb objektum, amelyet a legnagyobb és legerősebb űrteleszkóp valaha is megfigyelt. Április közepe után már túl messzire lesz a Földtől ahhoz, hogy a földi teleszkópok nyomon tudják követni, a Webb azonban a hónap végén, vagy május elején ismét vet majd rá egy pillantást. A Johns Hopkins Egyetem csillagásza, Andrew Rivkin a felvétel kapcsán kiemelte: a mostani eredmények felbecsülhetetlen fontosságúak a későbbi, a Földet esetleg veszélyeztető aszteroidák megfigyeléséhez.

De korábban azt is megírtuk, hogy különleges felvételt készített a James Webb űrteleszkóp egy, a Földtől mintegy 630 fényévre található gázfelhőről, valamint egy spirálgalaxisról. Amint a felvételen látni, az egy Herbig–Haro-objektum, egész pontosan a Herbig–Haro 49/50. A Herbig–Haro-objektumok a csillagkeletkezés során, a protocsillagok (őscsillagok) körüli akkréciós korongból, a korong síkjára merőlegesen poláris jetek formájában kiáramló anyag által létrehozott objektumok. A további részletekről itt olvashat.