Félmillió forintot adnának a többmilliós járadékukról lemondó jogsértett rokkantaknak
A szerdán éjjel benyújtott törvényjavaslatok között szerepel Semjén Zsolt törvénytervezete is, melynek segítségével kívánja megszüntetni a miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés két éve fennálló mulasztásos alkotmánysértését.
Hatvan, 2021. január 25.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-Medencei Magyar Vadászati Múzeumban tartott sajtótájékoztatón 2021. január 25-én. A Nimród Vadászújsággal együttmûködésben márciustól ingyenesen jutnak hozzá a vadászkamara új hírleveléhez a hazai vadászok.
MTI/Komka Péter 
2011-ben egy jogszabállyal több rokkantnyugdíjas juttatását vonták el, melyről az Alkotmánybíróság 2018-ban kimondta, hogy az sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Semjén Zsolt szerdán éjjel benyújtott törvényjavaslata most egy félmillió forintos egyszeri kártérítést fizetne a megkárosított rokkantnyugdíjasoknak, akik egyébként többmilliós kártérítésre lennének jogosultak.
A 2011-es törvény szerint a rokkantak nyugdíját állapotjavulásra hivatkozva csökkenthetik akár 50 százalékkal is, annak ellenére, hogy tényleges fizikai állapotukban nem következett be javulás. Az Alkotmánybíróság 2018-as döntése alapján az Országgyűlésnek 2019. március 31-ig meg kellett volna szüntetnie az alkotmánysértő helyzetet, ám erre ami a napig nem került sor.
Ez a törvényjavaslat tulajdonképpen azt hivatott elérni, hogy a rokkantnyugdíjasok fogadják el a félmillió forintos kártérítést, vagy várjanak akár további éveket arra, hogy a tíz évvel ezelőtt jogtalanul elvont többmilliós nyugdíjukat visszakapják. Amennyiben nem fogadnák el az összeget, úgy egy újabb felülvizsgálattal állapítanák meg, hogy történt-e változás egészségi állapotukban a 2012 előttihez képest.
Ha a felülvizsgálat során azt állapítanák meg, hogy az érintett egészségi állapotában nem történt változás, úgy megkapnák korábban megállapított rokkantsági nyugdíjukat, valamint a korábban elvont összeget is megkapnák utólag, egészen 2012. január 1-jéig visszamenőleg. A törvényjavaslatban azonban csak a különbözet megfizetéséről van szó, a késedelmi alapkamat, valamint az infláció nem került említésre.
Az Index úgy értesült, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán már több rokkantnyugdíjas is pert nyert Magyarországgal szemben. 2017-ben ugyanis arra kötelezték az országot, hogy 4,3 millió forintos kártérítést fizessen egy akkor 57 éves budapesti hölgynek. Az asszony 2006 után több mint 90 ezer forintos rokkantsági nyugdíjat kapott, ám a 2012-től érvényes jogszabály alapján rokkantnyugdíját megfelezték, később pedig arra is volt példa, hogy egyetlen forint állami támogatást sem kapott.
Több esetről is tudni, többek közt arról a szabolcsi férfiról, aki egészen 2011 végéig kapott 91 535 forint rokkantnyugdíjat, ám 2012 januárjától csupán 41 850 forint ellátásban részesült. Eközben egészségi állapota romlott, ám az új szempontrendszer alapján a 62 százalékos egészségromlását 55 százalékos javulásnak minősítették. Az Alkotmánybíróság később szintén az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltak megsértését állapította meg az ügyben, ugyanis élethelyzetüket érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotuk figyelmen kívül hagyásával csökkentették a férfi ellátását.
Ezek alapján több tízezer rokkantnyugdíjas részesülhet lényegesen kevesebb ellátásban, mint 2012 előtt, mindezt azért, mert a 2011-es törvényben megváltoztatták az egészségi állapot meghatározására alkalmazott minősítő rendszert, s egy egészen más, kevesebb ellátással járó csoportba sorolták őket, annak ellenére, hogy semmi változás nem történt egészségi állapotukban – írja az Index.
