Egy felmérés által fény derült rá, hányan állítanák vissza a halálbüntetést hazánkban
Mint kiderült, a magyar társadalom több mint kétharmada gondolja úgy, hogy erős vezetőkre van szükségünk, csaknem kétharmadnyian pedig visszaállítanák a halálbüntetést.
Fotó: Unsplash
A Népszava közölte a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készült Závecz Research kutatást, amely alapvetően az antiszemitizmus jelenségével foglalkozott, de a társadalmi környezetet is vizsgálta a tekintélyelvűséget, valamint a nyitott vagy zárt gondolkodást feltérképezve. Az eredményekből az látszik, hogy a magyar társadalom többsége, vagyis 71% inkább elégedett az életével, „nagyon elégedettnek” csak 18% mondja magát, míg több mint 10% kifejezetten elégedetlenként határozza meg magát. Magas azok aránya, akik úgy érzik, nincsenek megfelelően megbecsülve (75%), és azok aránya is, akik nem kapnak megfelelő jövedelmet a munkájukért (68%), és szép számmal akadnak olyanok is, mintegy 76%-nyian, akik szerint a hozzájuk hasonlók nem tudják érvényesíteni az érdekeiket.
A felmérés rámutatott, hogy a Magyarországon élők 92%-a legalább egy szempontból depriváltnak érzi magát. A megkérdezettek 82%-a szerint jelentősen korlátozni kellene az országba érkező idegenek számát, míg 75% úgy véli, a „legtöbb problémánk megoldódna, ha meg tudnánk szabadulni az erkölcstelen és antiszociális emberektől”. 73% szerint a „legfontosabb erény, amit a gyerekeknek meg kell tanulniuk, a tekintély tisztelete”, mintegy 67% pedig azon a véleményen van, hogy a „kábítószert fogyasztók börtönbüntetést érdemelnek”. Csaknem kétharmaduk (64%) támogatná, hogy súlyos bűncselekmények esetén halálbüntetés is kiszabható legyen – számolt be a Népszava a felmérés eredményeire hivatkozva, ebből szemlézett az Index.
Érdekességként megjegyzik, hogy az abortusz megítélésében sokkal megengedőbb az attitűd: mindössze 32% szerint kellene jobban korlátozni a terhességmegszakítást. A hazáról feltett kérdésekből kiderült, hogy a válaszok alapján összességében a felnőtt népesség 43%-a tekinthető „erősen nemzeti érzelműnek”, vagy éppen etnocentrikusan gondolkodónak. Továbbá megtudhattuk azt is, hogy a magyar társadalom jelentős hányada, vagyis 69%-a úgy véli, választások útján sem tud hatást gyakorolni az ország életére, mert bármelyik pártra szavaznak is az emberek, a dolgok úgysem változnak.
A megkérdezettek 82%-ának az a benyomása, hogy semmilyen hatást nem tud gyakorolni a kormány tevékenységére, míg nem elhanyagolható, hogy 68% azt gondolja, „erős vezetőkre van szükségünk, akik megmondják, mit tegyünk”. A megkérdezettek 73%-a szerint szükség van a gazdasági viszonyok kiegyenlítésére: az „emberek közötti egyenlőség fontosabb, mint a gazdasági növekedés”. Elsöprően magas, 83%-os a támogatottsága annak az állításnak, hogy „Magyarországon a gazdagoknak több adót kellene fizetniük az emberek közötti egyenlőtlenség csökkentése érdekében” – részletezik.
Mindemellett korábban azt is megírtuk, hogy Donald Trump republikánus elnökjelölt szabályosan hadat üzent az illegális migránsoknak, és halálbüntetést helyezett kilátásba azon bevándorlók számára, akik amerikai állampolgárok ellen követnek el gyilkosságokat. Ha újra elnökké választják, ez lehet az egyik első drasztikus törvénykezése, amit véghez vihet. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy Szaúd-Arábia rekordszámú kivégzés után akar bekerülni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába. Erősen ellentmondásos a helyzet: Szaúd-Arábia rekordszámú kivégzést hajtott végre idén, mégis beülnének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába.
